109584. lajstromszámú szabadalom • Anyagkeverék és eljárás fémtárgyak nemesítésére, különösen vas és acél edzésére

Megjelent 1934. évi április hó l(»-án. , MAGYAR KIRÁLYI X^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109584. SZÁM. — XH/e. OSZTÁLY. Anyagkeverék és eljárás fémtárgyak nemesítésére, különösen vas- és acél edzésére. Dr. Budowski Issar vegyészmérnök és Bardt Hans kereskedő, mindkettő Berlin. A bejelentés napja 1933. évi julius hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi julius hó 16-ika. Fémeknek vagy ötvözeteknek belső szerkezetmódosítását, keményítését vagy felületi tisztítását célzó, járulékos anyagokkal és hőbehatással végzett kezelésénél a le-5 vegő vagy az égési gázok zavaró hatásának meggátolása szemmel tartandó. E célból már több rendszabályt ajánlottak, pl. azt, hogy a hőkezelést levegőmentes alkalmas gázkörben vagy olvadt sófürdőkben 10 kell végezni, vagy a munkadarabot a hőkezelés előtt magasabb hőfokon olvadó vagy zsugorodó, célszerűen bór vegyületeket vagy szilikátokat tartalmazó bevonattal kell ellátni. Az első két módszer költséges 15 különleges berendezéseket igényel, míg védőbevonatok alkalmazása esetén nehéz volt a hőkezelésnél tekintetbejövő különböző hőmérsékek és munkaanyagokhoz egyaránt alkalmas egységes anyagot ta-20 lálni, annál inkább, mert a magasabb hőmérséken zsugorodó vagy olvadó bevonóanyagok a fémfelületnek a hozzájutó levegő-oxigénnel vagy égési gázokkal való káros befolyásolását mindaddig lehetővé 25 teszik, amíg a védőanyagok olvadására vagy zsugorodására szükséges hőmérséket el nem érték. Alacsonyabb hőfokon olvadó védőanyagoknál viszont hátrányos volt az a körülmény, hogy a hőmérsék emelkedé-30 désével a védőréteg a munkadarab egyes részeiről lecsurgott úgy, hogy ezek a részek védetlenek maradtak, s ennek folytán a munkadarab egyenlőtlen minőségű lett. Megállapítottuk, hogy módunkban van 35 a munkadarabokat a hőkezelésnél az oxigén és az égési gázok káros behatásától megvédeni és esetleg felületileg szenesíi;eni is, ha olyan pl. pasztaszerű védőbevonatot alkalmazunk, mely egy alkalmas széntartalmú anyagnak, fémpornak vagy 40 fémvegyületnek, szerves sav aki alkáli- vagy földalkáli vegyületeinek és szabad alkáliának benső keverékéből áll, melyet pl. valamely folyadékkal pasztává gyúrtunk. Széntartalmú anyagul különböző koksz- 45 féleségek, különösen a tőzegkoksz vált be. Alkalmas fémporokat vagy fémvegyületeket a vas, a nikkel vagy kobalt szolgáltatnak. A szerves savak alkáliákkal vagy földalkáliákkal képezett vegyületeiként 50 az oxalátok, acetátok, formiátok és karbonátok, valamint ezek elegyei váltak be. Finoman elosztott fémek helyett olyan fémvegyületeket is alkalmazhatunk, melyek a tekintetbejövő magasabb hőmérsé- 55 ken a keverék egy vagy több más alkatrészének behatására fémmé redukálódnak. A hőkezelésnek alávetendő fémtárgyakat pl. a pasztába való bemártás, vagy a paszta rákenése révén kellő vastag bevo- 60 natréteggel látjuk el, s azután hevíteni kezdjük, mikor is a bevonat megkeményszik s az alkalmazott hőmérsékre való tekintet nélkül hosszabb időn át biztosan megvédi a munkadarabfelületet az oxidá- 65 lódástól. Ez az eljárás előnyösen használható a vas és acél olyan hőkezelésénél is, amelynél nemcsak a fémfelűletnek oxidálódását kell elkerülni, hanem gyakran a fémtárgy 70 felületébe szenet vagy szénvegyületet is kell bevinni. Acél- vagy vastárgyakat tudvalevőleg felhevítés és hideg folyadékban való hirtelen lehűtés révén edzhetünk. Gyakran az 75 edzés előtt a vas- vagy acéltárgyat felü-