109575. lajstromszámú szabadalom • Távbeszélő hálózatok kapcsolófolyamatait váltóármú impulzusokkal vezérlő berendezés
Megjelent 1934. évi április hó l(»-án. , MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109575. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Távbeszélő hálózatok kapcsolófolyamatait váltóramú impulzusokkal vezérlő berendezés. Telefonabtiebolaget L. M. Ericsson cég Stockholm. A bejelentés napja 1932. évi március hó 25-ike. Svédországi elsőbbsége 1931. évi március hó 26-ika. A találmány távbeszélő hálózatok kapcsoló-berendezésére vonatkozik jeleknek, két távbeszélő központ közötti, két-vezetékes összekötő-vezetéken való átvitelére, il-5 lctve oly összekötővezetékekre vonatkozik, amelyeknél különböző kapcsolási fokozatok vezérlésére váltóáramot használunk. A központok önműködőek, félig önműködőek, vagy pedig manuális központok lehetnek. 10 A találmány lehetővé teszi két központhoz tartozó előfizető beszédösszeköttetéséneik oly módon való vezérlését, hogy az összeköttetés csak akkor szakad meg, miután a két előfizető, például mikrotelefon-15 jaik felakasztásával befejező jelet adott. A találmány szerint ezt azzal érjük el, hogy a két távbeszélőközpontban oly kapesolószerveket rendezünk el, amelyek az illető előfizető részéről adott befejezőjelnél 20 egy relékombinációt működtetnek. Utóbbi oly elrendezésű, hogy az összeköttetés bontására csak akkor küld váltóáramú impulzust, ha a két előfizető a befejezőjelet megadta. 25 A csatolt rajz egy beszédösszeköttetés elvi elrendezését mutatja két önműködő (A) és (B) központ közti összekötővezetéken át. Az (A) központban az árammal való tápláláshoz szükséges készülékek és az 30 összekötővezeték kifutó végén levő, szükséges kapcsolószerkezetek vannak feltüntetve. A (B) központban az összekötővezeték befutó végén elrendezett kapcsolószerkezetek vannak feltüntetve 85 A feltüntetett példában feltesszük, hogy az (A) és (B) központhoz tartozó két előfizető, röviden az (A) előfizető és (B) előfizető közti beszédösszekö'ttetést, ismert módon, váltóáramú impulzusok alkalmazásával létesítjük, amely impulzusokat az (A) 40 központ küldi, hogy a (B) központ választóit vezérelje és beállítsa. Az összeköttetés a (B) központban például a (40, 41) összekötő-vezetékkel összekötött, fel nem tüntetett csoportválasztón, továbbá egy veze- 45 tékválasztón át a (B) előfizetőhöz tovább kapcsolható. A beszédösszeköttetés például következőkép létesíthető. Híváskor az 1A) előfizető a (33, 34) vezetéken át az (AS) híváskereső révén az (A) központ (kifutó ösz- 50 szekötővezetékével jut kapcsolásba. Ekkor az (Rl) relé áramköre az (A) előfizető készülékén át záródott. Az (Rl) relé vonzza fegyverzetét és zárja (R4) késleltetőreié áramkörét, amely a (29) kontaktusán, a (c) 55 huzalon és az (R5) relén át az (AS) választót fogva tartja. Amidőn az (R5) relé fegyverzetét meghúzza, (35) kontaktusa záródik. Az összeköttetés a (B) előfizetővel azután az (A) előfizető részéről küldött im- 60 pulzussal befejezhető, amikor is az (Rl) relétől ismételt impulzusok az (R6, R8) és (R12) relék segélyével váltóáramú impulzusokká alakíttatnak át, amelyeket egy váltóáramforrás a (25, 26) kontaktusokon 65 át a (B) központhoz küld. E váltóáramú impulzusokat a (B) központban az (R15) impulzusrelé veszi fel. Az (R15) relé két induktív (12, 13) csévén és négy (14, 15, 16, 17) egyenirányítón át, a 70 befutó (10, 11) összekötővezeték két ága közé van iktatva, amikor is az egyenirányítók úgy vannak elrendezve, hogy a relétekercselésen csak egyenirányított áram folyik és pedig mindig ugyanazon 75 irányban. Az impulzussorozatok befejezése után az (S2) sorrendkaposoló a (B) központban az (1) helyzetből, a (2) helyzetbe