109552. lajstromszámú szabadalom • Vakuum-kisütőcső

— 2 — szigetelve — azt minden oldalról közelről körülzárja. A (4) toknak a katód felé fordított (4") fala az ellenzőként szolgál, melynek (5) nyílása van, (6) az aktív 5 anódfelület körüli, azaz avval határos térrész, amelyet az anódát ernyőző tok a cső belső terétől elkülönít. Ezt az elkülönítést csak annyira kell foganatosítanunk, hogy minden más út az anód és katód közötti 10 kisülés számára, azon kisülési úttal szemben, amely a (4') ellenző (5) nyílásán halad át, nagyobb feszültséget igényeljen és így gyakorlatilag ne kerüljön használatba. Ezt ismert módon olykép érhetjük 15 el, hogy a (3) anód és a (4) fémtok között szűk és elegendő hosszú résalakú köztereket képezünk ki, ill. hagyunk meg. Minthogy a cső a találmány szerint a karakterisztika emelkedő ágán dolgozik, 20 ennélfogva lehetséges egy anóddal több nyílást vagy hasonlót szembeállítani, úgy hogy egy- és ugyanazon anódon több párhuzamosan kapcsolt kisülés egyidejűleg áll fenn. 25 Ez a foganatosítási alak a 3. ábrán van feltüntetve, amelyen az egyes részek ugyanúgy vannak megjelölve, mint a 2. ábrán. Az egyetlen (5) nyílásos egyetlen (4') ellenző helyett itt három (5) nyílás-30 sal bíró (4') ellenző van, amelyek a pozitív karakterisztika miatt egyidejűleg egymással párhuzamosan vezethetnek áramot. A 2. ábrabeli (4) fémtokot itt a (4) ernyő helyettesíti, amelynek (4') feneke a 35 három (5) nyílással ellátott ellenzőt alkotja, mely ernyő a cső üvegbalával vagy tömítően össze van olvasztva, vagy ahhoz — mint az a rajzon látható — keskeny rés közbeiktatásával csatlakozik. 40 A vákuum-kisütőcső gáz- vagy gőztöltéseként tekintetbe jönnek: valamely nemesgáz, valamely fémgőz, különösen higanygőz, vagy különböző nemesgázok vagy fémgőzök keveréke. 45 Az áramnak az ellenzőben való fojtásával közvetlenül az ellenző nyílásában járulékos feszültségesés keletkezik (strikeiós katód). Ennek a járulékos feszültségesésnek az a következménye, hogy az el-50 lenzőn az anód irányában keresztülhaladó elektronok a nyílásban meggyorsíttatnak és lassú katódsugarakként lépnek be az ellenző és az anódfelület közötti térbe. Az e térben levő közömbös gázrészecs-55 kéket a lassú katód sugarak ionizálják és pozitív iónokból álló ellenáramot eredményeznek, amely e tér belsejéből az ellenző nyílásán keresztül a katód felé irányul. Minden pozitív iónnal, amely az ellenzőn keresztül kilép, egy-egy gázrészecske is 60 eltávozik e térből, úgyhogy ellenző és anódfelület között az áramszállítás révén vákuum keletkeznék, ha a gázrészecskék utánszállítása nem következnék be. A gázrészecskék utánszállítása az ellenző 65 előtti térből az ellenző nyílásán keresztül történik. Ha már most a nyílást kisebbé tesszük, úgy a potenciálesés a nyílásban növekedik és azzal együtt növekedik a katódsugarak ionizáló hatása az ellenző 70 és az anódfelület közötti térben. Másrészt azonban a közömbös gázrészecskéknek az ellenző előtti térből az ellenző és az anód közötti térbe való visszadiffundálása kisebb nyílás esetén kisebb lesz. Ennek az 75 a következménye, hogy az ellenző és anód közötti térben keletkező vákuum annál nagyobb, bizonyos áramerősségnél, minél kisebbre választjuk az ellenzőnyílást. Amint a vákuum bizonyos mértéket el- 80 ért, a lassú katódsugaraknak már nincs elegendő alkalmuk pozitív iónok képzésére és ennek következtében az ellenző és aktiv anódfelület közötti elektróntértöltés többé nem kompenzálható egész terjedel- 85 mében pozitiv iónok jelenlétével. A túlsúlyban lévő elektorntértöltésnek az anódfelület előtt való járulékos feszültségesés a következménye. Ez összefüggések annyira bonyolultak, 90 hogy általános számértékek megadása nem lehetséges. Ezzel szemben azonban minden gáznyomás részére lehetséges, kísérlet útján, az egy meghatározott áramerősséghez tartozó ellenzőnyílást megállapítani 95 olykép, hogy viszonylag tág ellenzőnyílásokból kiindulva azokat fokozatosan mindaddig csökkentjük, míg az előzőkben ismertetett hatás bekövetkezik. Alioz, hogy az ellenző a találmány sze- 100 rint működjék, szükséges, hogy az aktiv anódfelülettől ne legyen túlnagy távolságban. Az ellenzőtől az aktiv anódfelület felé kiinduló elektrónsugárzásnak, a cső belső terétől elkülönített térrészben, a gáz- 105 vagy gőztöltéssel aránylag kevés ionizáló összeütközést szabad maga után vonnia.. Szükséges tehát, hcs

gy az elektronsugárzás az ellenzőtől az aktiv anódfelületig a ritkított gáz- vagy gőztartalomban való 110 közepes szabad elektrónuthossznak megfelelő nagyságrendű legyen. Az ellenzőtől az aktiv anódfelület felé kiinduló elektrónsugárzás a. 2. és 3. ábrán (7)-tel van jelölve. 115 A vákuum-kisütőcső katódja higany-