109547. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű izzókatódás kisütőcső

— 2 — sorbakapcsolt izzószálat wolframhuzalból készítjük és úgy méretezzük, hogy üzemi hőmérséklete 2000—2300 C° között legyen. Használhatunk wolfram helyett molibdén-5 huzalt, vagy más magas hőfokon olvadó fémből való huzalt is, mely esetben azonban ennek hőfokát, a használt anyagnak és kívánt élettartamnak megfelelően, alacsonyabbra kell választani. Az izzószál 10 kiégése esetén a katóda fűtárama megszakadván, a cső üzemképtelenné válik és így elkerüljük annak lehetőségét, hogy a csövet az izzószál átégése után, mikor a gázokat lekötő izzószál működésének meg-15 szűnése folytán a katóda emissziója már rohamosan csökkenne, még tovább is használják. Minthogy ezen az izzószálon a cső teljes fűtőárama átfolyik, annak ellenállását túlságos fűtőenergiafogyasztás elkerü-20 lése céljából a fűtőtest ellenállásánál kisebbre kell választanunk, hogy a feszültségesés e szál mentén a cső üzemi fűtőfeszültségének csak tört része legyen, keresztmetszetét pedig a fűtőtest kereszt-25 metszeténél célszerűen szintén kisebbre szabjuk meg, hogy a kellő magas hőmérsékletet a fűtőáram hatása alatt elérje, bár ezt esetleg még a közte és az őt körülvevő elektróda közt átmenő elektron-30 áramlással is elősegíthetjük. Ez izzószálnak gázlekötő hatását még hatásosabbá tehetjük, ha e szálat egy másik elektródával vesszük körül és ennek a szálhoz képest olyan potenciált adunk, 35 melynek hatása alatt ezen elektróda és a szál közt eletronáram folyik. Ilyen elrendezésnél ezt az elektródarendszert, melynek katódája az izzószál, anódája pedig az ezt körülvevő elektróda, pl. egyenirá-40 nyitásra is használhatjuk. Váltóárammal fűtött csöveknél az izzószálat előnyösen a fűtőtest olyan ellenállású szakaszai közé kapcsoljuk, hogy a fűtőáramkör villamos középpontja, vagyis az a pontja, melytől 45 az áramhozzávezető drótokig mért ellenállások egyenlők, az izzószálba essék és lehetőleg az izzószál villamos középpontjával essék egybe. Ennek feltétele az, hogy a fűtőtest azon két szakaszának, melyek 50 közé az izzószál kapcsolva van, ellenállásai lehetőleg egyenlők legyenek, a köztük levő esetleges különbség azonban az izzószál üzemi hőmérsékleten • mért ellenállásánál mindenesetre kisebb legyen. 55 Ilyen elrendezés mellett ugyanis az izzószál ós az ezt körülvevő elektróda között a fűtőáram képviselte váltóáramú feszültség hatása nem jelentkezik zavaró mértékben különösen akkor nem, ha az izzószál végpontjai közt a normális fűtőáram 60 előidézte feszültségesés kicsi, pl. 1 volt alatt van. A találmány szerinti kisütőcsövet egy példaképeni foganatosítási alakjában alantiakban részletesebben ismertetjük a 65 csatolt rajz 2. ábrájával kapcsolatban, mely a cső elektródarendszerének távlati képe, az anóda és rács tartódrótjainak és az anóda elülső részének elhagyásával, az üvegtalpba szerelve, de a kivezetődrótok 70 feltüntetése nélkül. E cső közvetett fűtésű (1) katódája alkáliföldfémoxidréteggel bevont nikkelcső, mely a szigetelőanyagból való (2) csövecskére van ráhúzva és ennek furataiban a 75 katóda fűtőtestét alkotó (3) és (4) wolframhuzalok foglalnak helyet. E huzalokba a fűtőáramot az (5) és (6) tartódrótokon át vezetjük, a katóda áramhozzávezetését pedig a (7) drót alkotja. A fűtőtestet alkotó 80 (3) és (4) drótok másik vége a (8) és (9) tartódrótokhoz van kapcsolva, melyeket egymással a (10) izzószál kapcsol össze. Ez a wolframból való izzószál, melynek ellenállása, keresztmetszete és hossza a fűtő- 85 testet alkotó (3) és (4) drótokénál kisebb, úgy van méretezve, hogy hőmérséklete a normális fűtőáram hatása alatt 2000° C fölött, olyan értéken legyen, melynél a wolfram már észrevehetően párolog, de me- 90 lyen a szál élettartama a csőtől megkívánt élettartamnak megfelel. E (10) izzószálat, melynek üzemi hőmérsékletén már számottevő elektronemissziója van, a hengeralakú (11) segédanóda veszi körül, me- 95 lyet a (12) tartódrót hord és mely e tartódróthoz kapcsolt kivezetés útján tetszésszerinti feszültségre kapcsolható. A cső (13) rácsa és (14) anódája tetszésszerinti szokásos alakú és kiképzésű lehet. 100 Ez elektródák tartó-, illetve áramhozzávezetődrótjai a rajzon, annak könnyebb áttekinthetősége céljából, nincsenek feltűntetve. Az ilyen csőnek emisszióját az élettar- 105 tam függvényében az 1. ábrába berajzolt példaképeni (3) jelzésű görbe ábrázolja, melyen látható, hogy a cső emissziója az elméletileg kívánatos (2) jelzésű görbével jelzetthez elég közel jár és az eddig isme- 110 reteseknél jóval egyenletesebb. A 2. ábra szerinti csőnek, melynél a fűtőtest ós izzószál villamos középpontjai a cső szimmetrikus felépítése folytán összeesnek, a (10) és (11) segédelektródákból 115 álló elektródarendszerét pl. kételektródás (dióda) egyenirányítóként használhatjuk és az ezekkel egyenirányított rezgéseket