109547. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű izzókatódás kisütőcső
Meg.jelent 1934. évi április lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109547. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Közvetett fűtésű izzókatódás kisütőcső. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T, cég- Újpest. A bejelentés napja 1932. évi október hó 26-ika. A találmány közvetett fűtésű izzókatódás kisütőcső, főleg elektroncső, melynek elektronemissziója a cső üzeme közben az eddig ismeretes csövekénél csekélyebb 5 mértékben csökken. így az ilyen csövekkel az eddigieknél hosszabb ideig, sőt egy előnyös foganatosítási alaknál a cső élettartamának egész ideje alatt, torzítatlan és hangerős vétel érhető el. 10 A közvetett fűtésű izzókatódás kisülési csöveknél a cső üzeme közben tudvalevőleg aránylag nagytömegű elektródákat kell magas hőfokon tartani. Ilyen csöveknél nem kerülhető el, hogy ezek az elektró-15 dák, valamint a katóda fűtőtestének szigetelő csövecskéje, a cső üzeme közben állandóan kismennyiségű gázt le ne adjanak. Ezeket a felszabaduló gázokat rendszerint a katóda aktív felülete köti le; 20 így annak elektronemittáló képessége természetesen csökken. Ha pl. egy ilyen katóda elektronemisszióját az élettartam függvényében ábrázoljuk, a csatolt rajz 1. ábrája szerinti (1) jelzésű görbét kapjuk, 25 melyből látható, hogy a cső emissziója üzem közben fokozatosan csökken. Bizo' nyos idő/mulva az emisszió csökkenése olyan nagyfokú, hogy a készülékkel, melyben a cső alkalmazva van, a vétel teljesen 30 lehetetlenné válik. Még mielőtt azonban a vételben a gyengülés észrevehető volna, az emisszió csökkenése már a vételt élvezhetetlenné tevő torzítást fog előidézni. A találmány célja tehát fenti hátrá-35 nyok kiküszöbölése, azaz olyan cső1 létesítése, melynél a katóda emissziójának változása az élettartam függvényében az 1., jelzésű görbéjével ábrázolt elméivényt lehetőleg megközelíti, ami ifjrA SCIiő egész élettartama alatt egyenletes, kifogástalan és torzításmentes vételt tesz lehetővé. Ilyen csövet a találmány szerint úgy létesítünk, hogy a csőben a felszabaduló gázok lekötésére külön szervet rendezünk el és ily módon gondosko- 45 dunk arról, hogy e gázokat ne a katóda aktív felülete kösse le. A találmány szerinti cső egy célszerű foganatosítási alakjánál pedig e szervet úgy képezzük^ ki, hogy bizonyos előre megszabott idő 50 múlva, célszerűen akkor, mikor a felszabaduló gázok hatásos lekötéséti már nem tudná biztosítani, a cső működését megbénítsa és ezzel a cső további üzembentartását lehetetlenné tegye. 55 A találmány szerinti csőben a gázok lekötésére való szerv a katóda fűtőtestével sorbakapcsolt, annál kisebb ellenállású olyan vezető, mely a fűtőáram hatása, folytán a cső üzeme közben oly magas 60 hőmérsékletre hevül fel, azaz a cső üzeme közben oly magas hőmérsékleten van, melynél a felszabaduló gázokat hatásosan leköti és mely e hatás elérése céljából a. cső összes többi elektródájának és a ka- 65 tóda fűtőtestének üzemi hőmérsékleténél jóval magasabb. A felszabaduló gázokat ugyanis leghatásosabban akkor köthetjük le, ha az izzószálként kiképzett vezető anyaga annak üzemi hőfokán már észre- 70 vehetően párolog, mimellett azonban a vezető anyagának e magasi hőfokon még elég ellenállóképesnek és szilárdnak kell lennie és az elpárolgásnak olyan lassan és egyenletesen kell történnie, hogy a szál a 75 csőtől megkívánt élettartamnál, pl. 1200 ^ óránál, rövidebb idő alatt át ne égjen, azaz ez időn belül túlságosan meg ne vékonyodjon. Mindeme követelményeket * legjobban kielégíthetjük, ha a fűtőtesttel
