109546. lajstromszámú szabadalom • Villamos csengő

Megjelent 19.'Í4. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109546. SZÁM. — V'II'j. OSZTÁLY. Villamos csengó'. Horsky Miloslav magántisztviselő Prága. A bejelentés napja 1933. évi április hó 4-ike. A. villamos csengők különböző, ismert fajtáinak közös hátránya, hogy külön vezetékre van szükség az áramforrás és a tulajdonképeni csengőszerkezet között. Ez-5 által nem csupán a szerelés válik nehezebbé, hanem annak kivitele bizonyos szaktudást is feltételez. A találmány ezt a hátrányt a csengőszerkezetnek és a telepnek közös tokban 10 való egyesítésével küszöböli ki ügy, hogy a szaktudás nélküli fogyasztó részéri is lehetővé válik a villamos csengő felszerelése. A találmány további ismérvei a esengő-15 nek lehető csekély és gyors telepkisülés elleni védelmet biztosító szerkezeti kiképzésre vonatkoznak. Az eddigi villamos telepcsengők legfontosabb alkatrésze a két U-alakú vas-20 magra helyezett tekercsalkotta elektromágnes, melynek mágneses erővonalfluxusa verővel ellátott fegyverzeten át záródik. Az erővonalaknak tehát a fegyverzet és az elektromágnes közötti két 25 légrés ellenállását kell legyőzniök, ami a tekercsek táplálásához szükséges áramot tetemesen növeli. Ezt a hátrányt a találmány egyetlen csóvé elrendezésével küszöböli ki, amely-30 tíék magja, a fegyverzetet vivő lemezrugóval együtt, C-alakú kengyelben van rögzítve, továbbá azzal, hogy mindezek az alkatrészek az erővonalakat könnyen áteresztő anyagiból, azaz lágyvasból valók. 35 A mellékelt rajz a találmány szerinti csengőszerkezet kiviteli példáját szemlélteti. Az 1. ábra a harangnak és a csengőszerkezetnek elölnézete, nyitott tokfedővel. A 2. ábra a csengő hossztengelyén át- 4Q menő keresztmetszet, ugyancsak nyitott tokfedővel, mely a közepén szintén metszve van. A 8. ábra kapcsolási vázlat. A csukló körül lengethető (3) fedővel el- 45 zárható (1) tok veszi fel a csengőszerkezetet és a (2) battériát, míg a (4) harang a (3) fedőn van rögzítve (2. ábra). A csengőszerkezet lényeges része a (6) tekercset vivő (5) lágyvasmag, melynek külső vége 50 csavarmenetes és arra való, hogy az (5) magot a (7) csavaranya révén a (8) lágyvaskengyelhez, az egészet pedig, a (9) ellenanya révén, az (1) tokhoz erősítse. A (8) kengyel másik szárához a (10, 11) csa- 55 varok a (13) fegyverzetet vivő (12) lemezrugót erősítik. A (13) fegyverzettel összekötött (14) verőrád a (3) tokfedő (29) áttörésén át jut a (3) fedőn kívül elrendezett (4) haranghoz. A megszakítási kon- 00 taktust egyrészt a (13) fegyverzet útján, ugyancsak a (8) kengyelen, de szigetelve ágyazott és rögzített (16) lemezrugó, másrészt a (17) állítócsavar létesíti. A (17) állítócsavar a (18) hüvelyben van rögzítve, 65 mellyel a (8) kengyel is, még pedig villamosan szigetelten van összekötve és amelynek alsó, rugalmas szára egyúttal a telep egyik, (19) kontaktusrugójának felfekvési felülete (1. ábra). A telep másik 70 (20) rugója a (22) csavarral és a (23, 24) csavaranyákkal az (1) tok oldalfalához szigetelten rögzített, derékszögben meghajlított (21) kontaktuson fekszik. A (22) csavar egyúttal a (26) kapcsolóhoz (3. 75 ábra) vezető (25) drót csatlakozó kapcsa. A (26) kapcsolóhoz vezető, második (27) drót csatlakozó kapcsa az (5) vasmag esa-