109542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a tüzelőanyag előszárítására tüzelésekhez, különösen szemételégető kemencékhez

Meg.jelent 1934. évi április lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109542. SZÁM. II/C. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a tüzelőanyag előszárítására tüzelésekhez, különösen szemételégető kemencékhez. Ehemaim Joliiis, Eisermann Ernst mérnökök München és Yesuvio Feuerungsbau G. m. 1b. H. cég- München. A. bejelentés napja 1933. évi január hó 18-ika. Svájci elsőbbsége 1932. évi január hó 19-ike. A találmány eljárás és berendezés a tüzelőanyag előszárítására oly tüzelésekhez, különösen szemételégető kemencékhez, amelyeknél a tüzelőanyag az adagoló 5 garat és a rostély közötti útján a fűtőgázáramban többszörösen megosztatik és forgattatik. A találmány révén a tüzelőanyag igen messzemenően előszáríttatik és a tüzelésben lejátszódó égési folyama-10 tok kedvezően befolyásoltatnak annak folytán, hogy a tüzelőanyagnak a rostélyhoz vezető útján való megosztása és forgatása mellett a finom tüzelőanyagrészek fokozatosan kiszitáltatnak. 15 Az eljárás önműködő foganatosítására való berendezést a találmány szerint lépcsőzetesen egymás fölött fekvő szállító vályúk alkotják, amelyekben szabadon futó szállító csigák vannak és legalább is 20 egyike a vályufenekeknek a fűtőgázáramban fekvő szitának van kiképezve. A rajz a találmány szerinti berendezésnek egy példaképem megoldási alakját ábrázolja. Az 25 1- ábra egy a, berendezéssel fölszerelt tüzelést mutat függőlegesen hosszmetszetben, míg a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén tett keresztmetszet. 30 A tüzelés (a) rostélya fölött aknaszerű (b) égési tér van fölépítve, amelybe a két (c) adagológarathoz csatlakozóan négy lépcsős fokozatban (d, e, f, g) szállítóvályuk vannak beépítve. A legfelső (d, d') 35 fokozatnak egyszerű szabadon futó és kívülről hajtott (h, h') szállítócsigái vannak. Az utána következő (e) és (e', f) és (g) fokozatoknak egyenként két pár (i, k) és (i\ k') szállítócsigájuk van, amelyek páronként ellentétes menetűek és ellen- 40 kező irányban forognak. Az fe e', f) és (g) vályúk fenekei elülső átbuktató szélükön rövid (1, m, n) boltozatokra támaszkodnak. Az (e, f) és (g) fenekeknek a tűztér mellső fala és e boltozatok közt 45 fekvő részei szitáknak vannak kiképezve, olyképen, hogy a sziták lyukbősége felülről lefelé fokozatosan növekszik. A szállítóvályuk enyhén emelkedően úgy vannak egymás fölött elrendezve, hogy a föl- 50 jebb fekvő az utána következő alsóbbnak egy-egy előbbre eső pontjára szállít, úgy hogy a tüzelőanyag az egyes fokozatokban kétoldalú lejtőt alkothat. A vályufenefcek szitarészei a fűtőgázáramban szabadon 55 feküsznek egymás fölött. A fűtőgázáram a rostély fölött az (n) hídnál 'szétválik, főrészében a vályúk elülső éle mentén fölfelé áramlik, míg mellső elágazó része a szitaszerű fenékrészeket súrolja és át- 60 járja. A tüzelőanyagot a (c) adagoló garatból a felső (h, h') csigák a (d, d') vályúkból az (e, e') vályúkba tolják, ahol lejtősödik és az (i, k) és (i' k') csigák forgatják, szétosztják és továbbítják. Ugyan- 65 ez ismétlődik az utána következő vályúfokozatokban. Annak a mozgatásnak, amelyben a tüzelőanyagrészeknek a, forgatás, szétosztás és a hátsó lejtőkön való lecsuszamlás folytán részük van, hatása 70 abban nyilvánul meg, hogy a finom részek a szitanyílásokon keresztülesnek, miközben az áteresztett szemcsék nagysága fokozatról fokozatra növekszik. Minthogy