109539. lajstromszámú szabadalom • Önborotva és önborotvapenge-fenőkészülék

— 2 — Az egyik (c) pofán az önborotvapenge lyukáttöréseinek megfelelően (i) dudorok vagy kiugrások vannak, melyek a pengét a befogópofákhoz viszonyítva középhely-5 zetében megtartja. A (b, c) befogópofáknak külső oldala a törzsszabadalomhoz hasonló módon, ívelt lehet, azonban hosszszélein fogak nincsenek. A találmány szerint a (k) védőfoga-10 kat (.j) védőfésűnek két hosszszélén alkalmazzuk, mely védőfésű az ismert önborotvakészülékek védőfésűitől abban tér el, hogy annak egyik oldalán fecskefark-alakú (g') hosszvezetéke van, mely a befogó-15 pofáknak ugyancsak fecskefark-alakri (g) hosszvezetékére illik. A fésűnek (g') hosszvezetéke a fésűnek csakis egyik (j') végén fut ki, mely végénél fogva a fésűt az egyik vagy másik (b, c) pofára toljuk. A 20 fésű másik (j") végén e vezeték a fésű vége előtt végződik, miáltal a pofára tolt fésű használati helyzetében biztosan ül. A készüléket a következőképen használjuk: 25 A pengét a (b, c) pofáknak 1. ábra szerinti nyitott helyzetében helyezzük e pofák közé, melyeket azután összecsukunk és az (e) nyélnek becsavarásával, a 2—4. ábrákon látható helyzetben rögzítünk. 30 Ekkor a (h) pengét bármely fenőszíjon ismert módon lehúzhatjuk. Beretválkozáskor a (j) fésűt az egyik vagy másik (b, c) befogópofára, a (g, g') vezetékeknél fogva rátoljuk, amiáltal a készüléket biztonsági 35 heretvaként használhatjuk. Az 5. ábrán a fésűt csak részben rátolt helyzetben tűntettük fel. Teljesen betolt helyzetben a (k) fésűfogak a penge élének teljes hossza mentén helyezkednek el ugyanúgy, mint 40 a rendes önborotvakészülékeknél. Ha beretválkozás közben a pengét fenni akarjuk, úgy a (j) fésűt egyszerűen lehúzzuk, fenés után pedig ismét visszatoljuk. A készüléknek különös előnye még, hogy a 45 pengét ugyanolyan fogással fenhetjük és ugyanolyan fogással beretválkozhatunk, mint amily fogásokat a rendes beretvakéssel való fenés és beretválkozás közben megszokhattunk, miért is a rendes beretvakésről a találmányszerinti biztonsági 50 beretvára való áttéréskor semmiféle átmeneti nehézségek nincsenek. A (h) ünberetvaperigét a (b, c) befogópofák közül úgy távolítjuk el, hogy az (e) tartónyelet addig csavarjuk kifelé, amíg a 55 (b) pofának (d') félorsónyúlványa szabaddá válik. Ezután a (b, c) pofákat nyithatjuk anélkül, hogy úgy, mirit a törzsszabadalomnál, az (e) tartónyelet teljesen le kellett volna csavarnunk. 60 Szabadalmi igények: 1. A 106656. lajstromszámú törzsszabadalom 1—2. igényeiben védett önberetva és önberetvapengefenőkészülék, azzal jellemezve, hogy a pengebefogópofák 65 külső oldalán a védőfogak oldhatóan vannak megerősítve. 2. Az 1. igény szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a védőfogak a pengebefogópofák egyikére 70 oldhatóan erősített fésűalakú (j) testnek két hosszszélén vannak. 3. Az 1—2. igény szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a pengebefogópofa és a védőfogakat 75 hordó (j) test közötti oldható kapcsolatot a pengebefogópofáknak és a védőfogas (j) testnek egymásbaillő fecskefarkalakú vezetékei alkotják. 4. Az 1. igény szerinti készülék kiviteli 80 alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik befogópofának hosszközépsíkjában osztott csavarmenetes orsónyúlványa rövidebb a másik befogópofa csavarmenetes orsónyúlványánál és hogy a má- 85 sodik pengebefogópofának az első pengebefogópofa csavarmenetes nyúlványán túlérő része osztatlan csavarorsót alkot. 1 rajzlap melléklettel. i'aü.ts nyomda, Budapest.