109520. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjedús cukorbetegtápszerek előállítására

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109530. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás fehérjedús cukorbetegtápszerek előállítására. Tres Gyógyszer-Vegyészeti ipari és Kereskedelmi R. T. cég Budapest. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 3-ika. A találmány eljárás fehérjedús cukor­betegtápszeireikruek előállítására a szent­j ánoskenyérf a (Ceratonia siliqua) vagy a mimózaceák vagy caezalpiniaceák csoport-5 jiába tartozó rokon növényfajták, pl. a oer­cisfajták (Cercis siliquastrum, Cercis cana­densis, Cercis chinensia), magvainak csíra­anyagából. Az említett magvak csíraanyaga főként 10 proteinokból áll, melyek fizikai viselke­désükbeni és vegyi összetételükben a búza sikérproteinjeivel azonosak és gyakorlati­lag véve nem tartalmaznak keményítőt és monoszaechairiidőkat. Ezzel szemben a csí-15 raanyag csekély mennyiségű celllulózszerű anyagok és pontozások mellett változó mennyiségben tartalmaz poliszaecharidó­kat. így pl. a szentjánoskenyérmag csíra­anyagában kb. 7°/o ilyen poliszaccharíd ta-20 lálható. Kiderült, hogy a csíraanyag ezen alkat­részeiktől, , melyek cukorbetegek tápláléká­ban' kis mennyiségben sem kívánatosak, igen egyszerű módon és anélkül!, hogy te-25 kinltélyes tápértéke kánt szenvedne, meg­.i szabadítható. Ezek szerinit a találmány szerinti eljárás lényege aíbban van, hogy az említett mag­vak csíiraaniyagát cukortalanító eljárásnak 80 "vetjük alá. Ebből a célból a csíraanyagot célszerűen vízzel vagy vizes oldatokkal, pl. sók vagy savak vagy lúgos anyagok oldatával ki­lúgozzuk. Legjobban célt érünk, ha a csíra-35 anyagot durvább darabokban vetjük alá ez eljárásnak. Ily módon a poliszacchari­dók a kilúgozó folyadék többszöri cseré­lésével1 aninyira eltávolíthatók, hogy leg,-. feljebb nyomokban maradnak vissza az árúiban. Ezenfelül az anyagnak oly értelmű 40 javítását is elérjük, hogy a víz, vagy a vi­zes oldatok azon egyéb mellékanyagok legnagyobb részét is extrahálják, melyek a készítmény színét, szagát vagy ízét ked­vezőtlenül1 befolyásolják. A kilúgozás végez- 45 tével a maradék elővigyázatosan szárítandó és azután a kívánt alakba hozható, pll durvábban aprítva, darává vagy lisztté őrölve vagy (a dara gőzölése és henger­lése útján) pelyhekké alakítva. Az így ka- 50 pott őrlemények szokásos módon tészta­neműekké vagy süteményekké dolgozha­tók fel, Víz helyett vízinek és vízben oldható ol­dószereknek (mint pl. alkohol) elegyét is 55 használhatjuk a kilúgozáshoz vagy pedig végezhetjük az extrahálást kizárólag más olyan oldószerekkel is, melyek a cukor­fajtákat oldják. Egy másik foganatosítási mód szerint a 60 csíraanyagot erjedés útján cukortalanítjuk. Ebből a célból vízzel önerjedésnek enged­jük át, vagy élesztő hozzáadásával alko­holos erjedésnek vagy baktériumokkal (pl. tejsavbaktériumok) való beoltás útján sa- 65 vas erjedésnek tesszük ki. Ilyen erjedési folyamiatok is kedvező mellékhatással jár­nak az árú színére, szagára és ízére. Ilyen extrakciós- és erjedési folyamatok előnyösen alkalmazhatók egymásután (tet- 70 szés szerinti sorrendben) is. Ügyelni kell arra, hogy az anyagnak denaturálását vagyis a sikérproteinok ve­gyi- vagy teanmikus behatások által oko­zott károsodását, mely a proteinok sikér 75 jellegét megváltoztatná, elkerüljük. Az ilyen denaturálás külsőleg nem észlelhető és niem is vezeit feltétlenül a vegyi össze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom