109517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tűznek száraz úton való oltására

— 2 — ségekben magukban véve ismert olvadórózsákban végződnek, mimeilett a csőhálózat oltógáz állandó fejlesztésére alkalmas berendezéssel kapcsolódik vagy hozható 5 kapcsolatba. Tűz keletkezése esetén tehát az olvadórózsák a megfelelő csővezetékeket nyitják úgy, hogy ezeken át a gázfejlesztő berendezés az oltógázt (és esetleg oltóport is) kellő mennyiségben és tetszés-10 szerinti ideig juttathatja a tűzhöz. A találmány szerint tehát az épületet, vagy hajót, esetleg annak csak egyes helyiségeit, pl. bérházaknál az épület legtűzveszbélyesebb helyét: a padlást, cső-15 vezetékkel látjuk el. A csővezetékre minden egyes helyiségben, a helyiség nagysága szerint, egy vagy több ismert olvadórózsát szerelünk, amely tűz esetén kiolvad és a vezeték belsejét a helyiség atmosz-20 férájával összeköti. A csővezetéket, ill. az objektum csőhálózatát a találmány szerinti berendezés egyik megoldási alakjánál az épületnek az uccáról könnyen hozzáférhető részén, pl. kapualjban, esetleg a kapu mel-25 lett az uccán, csőelágazással hozzuk kapcsolatba, amelynek végét, pl. csakis a tűzoltóság által nyitható ajtóval ellátott falszekrényben helyezzük el. Tűz esetén a tűzoltók megérkezésüknél 30 az ajtót kinyitják és az épületet oltó csőhálózatának a szekrényben lévő leágazási nyílását szárazoltó gépükkel összekapcsolják. A szárazoltógép nyomás alatt álló oltógázt és esetleg oltóport nyom az épii-35 let oltó csőhálózatába. A por és gáz csakis a tűz következtében kiolvadt rózsán, vagy rózsákon át talál magának utat és csakis azt a helyiséget tölti meg, amelyben a tűz kiütött és ott a tüzet eloltja. A tűzoltóknak 40 tehát nem kell előzetesen megkeresniük azt a helyiséget, amelyben a tűz kitört, mivel azt maga a gáz teszi meg. Ezzel kapcsolatban a találmány szerinti tűzoltóberendezés rendkívül nagy előnye az is, hogy az 45 égő helyiséget, amelyben a tűz esetleg csak senyved, nem kell megnyitni, ami levegő hozzájutása folytán a tűz nagyfokú élénkülését vonná maga után. A helyiség kiszellőztetése és a tisztítási munkák elvég-50 zése céljából a gázálarccal felszerelt tűzoltók ráérnek a tűz által megtámadott helyiséget a tűz fentleírt módon való eloltása után felkeresni. Rendes körülmények között mikor tüz 55 nincs, az oltó csőhálózat előnyösen az égést nem tápláló gázzal van töltve és a nyomást az elkerülhetetlen csekély szivárgás miatt ugyanilyen gázt tartalmazó palack tarthatja fenn. A palack, vagy a vezeték valamely pontja nyomásmérővel látható el, 60 amely számot ad arról, hogy nincs-e a csőhálózatban valahol erősebb tömítetlenség. Lehet azonban az oltóhálózatot levegővel megtöltve is tartani. Ez esetben a szárazoltó berendezés működésbehozatalánál az 65 oltógáz a csővezetékben lévő levegő egy részét a kiolvadt rózsán keresztül előbb kihajtja, többi részét ellenben a csőhálózat egyes ágaiba szorítja. A kiolvadt rózsán át kifújt kis mennyiségű levegő a tűz élesz- 70 tése szempontjából legtöbbször nem jöhet számításba. Ha a vezetéket az égést nem tápláló gázzal pl. nitrogénnel akarjuk megtölteni és a csővezetékben némi nyomást pl. nitro- 75 génpalack segélyével tartunk fenn, akkor tűz esetén a kiolvadt rózsán át a nitrogéngáz kiáramlik és már a tűzoltóság megérkezése előtt hátráltatja az égést. Ha a találmány szerinti oltó csőhálóza- 80 tot olyan helyiségekben is alkalmazni óhajtjuk, ahol a csővezeték látható elhelyezése a szépérzéket sértené, pl. lakásokban, múzeumokban, könyvtárakban, stb., akkor elhelyezhetjük a csőhálózat kérdé- 85 ses elágazását a falban is és a falon díszített kiolvadórózsát helyezhetünk el, amely megfelelő kiképzés mellett a helyiség díszét emelheti is. Ha az oltó csőhálózattal ellátandó épüle- 90 tet igen nagy, a csőhálózatot több egymással nem közlekedő részre oszthatjuk és mindegyikből készíthetünk a tűzoltóság által könnyen hozzáférhető levezetést, melyeknek a szárazoltógép kapcsolására való 95 végei közös faliszekrényben helyezhetők el és olyan tetszésszerinti ismert szerkezetű, nyomáscsökkenés folytán működő jelzőberendezéssel láthatók el, mely tűzjelzőként használható, mert kétségtelenül 100 megmutatja azt, hogy a hálózat melyik ágához tartozó helyiségben tört ki a tűz. A találmány szerinti tűzoltóberendezés igen csekély fenntartási költséget igényel és felszerelése az épületek és a megmen- 105 tendő javak értékéhez képest nagyon olcsón eszközölhető. Ezzel szemben ha azt a tűzoltóság időszakonként, pl. évenként vagy félévenként próbának veti alá, a legtökéletesebb tűzoltóberendezést képezi, 110 mivel a tűz eloltása segélyével minden eddig ismert módszerrel gyorsabban, biztosabban és e mellett vízkár nélkül eszközölhető. A találmány értelmében tehát a tüzet az 115 égő helyiségbe való behatolása és vízkár