109512. lajstromszámú szabadalom • Túlfeszültség ellen védő berendezés
Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109512. SZÁM. — VII/g. OSZTÁLY. Túlfeszültség ellen védő berendezés. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. cég Újpest. -> A bejelentés napja 1930. évi november hó 28-ika. A találmány túlfeszültség ellen védőberendezés, azaz olyan szerkezet, mely a vele védetni kívánt villamosiberendezésekben a földhöz vagy más potenciálú test-5 hez képest előre megszabottnál1 nagyobb villamosfeszültségek fennállását meggátolja. Ismeretes túlfeszültségek elleni biztosítékul olyan: kisülési csövek használata, ame-0 lyeknél ritkított gáztérben, egymástól kis távolságra, két elektróda van elhelyezve. Ez elektródák egyikét a védendő berendezéshez, a másikát pedig célszerűen a földhöz szokás kapcsolni. Ha a megvédendő 5 berendezésnél a megengedettnél1 nagyobb feszültség lép fel, a két elektróda között ködfényű kisülés indul1 meg, mely, ha az áramerősség elég nagy, ívkisülésbe mehet át. 0 Ezen eddig ismert túlfeszültség ellen védőberendezések rövid ideig igen nagy áramerősségeket képesek veszély nélkül levezetni. Előfordulhat azonban, hogy a megvédendő berendezésnél, az ellenállási vi-5 szonyok olyanok, hogy a kisülés neim mehet át ívkisülésbe. Ez esetben a következő hátrányos jelenség mutatkozhatik: A kisülési csövön arányliag elég gyenge áram folyik át ködfényű kisülés formájában, pl. 0 0.2 aimp. 150 volt feszültségesés mellett. A kisütőcső tehát 30 wattal van meglielve és ez az egész energia hővé alakul át. A szokásos méretű kisütőcsövek ezt a nagy melegfejlődést csak igen rövid ideig, 5 legfeljebb pár percig bírják el. Hosszabb ideig tartó igénybevétel esetén megtörténhet, hogy az üvegballon vagy esetleg az elektródák megolvadnak. De ha ez nem is következik be. a tartós túlmelegedés íoly-0 tán a gáztér mindenesetre annyira elszenyoyeződik, hogy a kisütőcső legközelebbi túlfeszültség feEéptekor már csak igen nagy, esetleg meg nem engedett feszültség felléptekor fog gyújtani, a berendezés tehát céljának már nem felél meg. 45 E hátrányos jelenségek kiküszöbölése céljából javasolták már olyan csövek alkalmazását túlfeszültség ellen védőberendezések gyanánt, melyeiknél az egyik elektródával olyan rugó áll vezetői összeköttetésben, 50 melynek vége megfelélő alacsony olvadásponitú forrasszal van megrögzítve. "Meg nem engedett mértékű hőemelikedés esetén ez megalvadt s az így felszabadult rugó a másik elektródával! érintkezve a csövet rö- 55 vidre zárta. Ez a rövidrezárás azonban végleges volt, azaz a cső szétszedése nélkül nem vollt megszüntehető, tehát az ilyen csöveket a rövidrezárás bekövetkezte után ki kellett cserélni, mi költséges és sok eset- 60 ben üzemzavarokat okozhat, ha idejében meg nem történik, ezenkívül pedig a berendezés állíandó gondos felügyeletét teszi szükségessé. Ismeretesek továbbá olyan kisütőcsövek is, melyeknél1 legalább az egyik 65 elektróda úgy van megszerkesztve, hogy felmelegedéstől alakját és helyzetét változtatja és ezáltal1 a másik elektródával érintkezésbe jutva, a csövet rövidre zárhatja. Ezek a csövek azonban nem alkalmasak 70 túlfeszültség ellen védőberendezések céljaira; ennek oka az, hogy az ilyen csöveknél az elektródatávolság a cső hőmérsékletéinek függvénye, miből az következik, hogy az elektródatávolságtól is függő gyuj- 75 tási feszültség nem állandó. Ezenkívül pedig felmelegedés hatására alakjukat és helyzetüket változtató elektródákat olyan anyagból és olyan méretekben és elrendezésben kell1 készíteni, hogy azok ennek foly- 80
