109511. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ellenállások és hasonló célú cikkek előállítására

— 2 — kezesbe a bevonandó testekkel. Emellett ar­ról is gondoskodunk, hogy korom sehol se válhassék ki, továbbá arról1 is, hogy a fényes szén lecsapódása a porcéi!ánrudak 5 egész felületén teljesen egyenletesen kö­vetkezzék be. A rajzon látható kiviteli példák a ta­lálmány lényeges részeit tüntetik fel: Az 1. ábra szerint a két, egymást ke-10 reszlező (g) és (k) kvarccsőbőí átíló cső­rendszer a keres,ztezési helyen gömb vagy ellipszoidszerűen kibővül. A gázáramot (a)­nál a nyíl irányában vezetjük be az (x) kamrába és (b)-nél vezetjük ki. A gázt 15 előzőleg benzinnel vagy benzollal' stb. kö­rülbelül egyharmadáig vagy a feléig meg­töltött mosópalackon vezetjük át, hogy la nitrogén- vagy széndioxidból, álló gázáram­mal szén,dús gázt vezessünk be. A (k, k) 20 főcsövekben még a célszerűen szintén kvarcból készült két szűkebb (il) és (i2) cső van. Ezeket az (il) és (i2) kvarccsöve­ket (r) gyűrűk a (k) kvarccsövek közepén tartják. 25 A porcellán,rudacskák (il) és (i2) csöve­ken át a szárnyas nyíl irányában (c)-től' (d) irányában haladnak keresztül. A ke­mény, illtetve fényes szén lerakódása az (x) reakcióstérben következik be, ahol a 30 (g) és (k) csövek találkoznak és ellipszo­idszerűen kibővülnek. Látható, hogy az (il) és (i2) csövek az ellipszoidszerű kamrá­ban mem érnek össze, hanem közöttük kb. 10 cm.-es hosszúságú szakasz szabadon ma-35 rad. Amikor a porcelMnrudak ezen a sza­kaszon haladnak keresztül1 , a gázáram kö­rülöblíti őket és rajtuk teljesen egyenlete­sen fényes szén válik ki. Hogy a belső (il) csőben továbbított, 40 csakis a rákövetkező rúddal utánatok ru­dak a jobboldali (i2) továbbílócsőbe jut­hassanak, 97. (i2) csőnek a rcakcióslérbe benyúló vége a feltüntetett módon (t)-nél tölcsérszerűen kissé kibővül1 . A (t) reak-45 ci ós tér ben levő, az (il) és (i2) közötti, megszakított szakasz 'természetcsen nem le­het nagyobb az egyes rudak hosszánál. A megszakítóit szakasz célszerűen 10 cm.-re méretezhető, a bevonandó porcci-50 iánrudak hossza viszont körülbelül 15 cm. Minthogy ez az utóbbi hosszúság az ellen­állások gyakorlati használatánál kényei­mellen volna, a rudakat rovátkákkal egyes, kb. 3 cm,, hosszúságú részekre osztjuk fel, 55 amelyek már a gyakorlatilag használható ellenállásoknak megfelelnek. Másrészről vi­szont az (il) és (i2) csövek közötti meg­szakított szakaszt célszerűen nagyobbra vá­lasztjuk ez egyes részek hosszánál, annak biztosítására, hogy a reakciós gáz e ré- dO széknek mindegyikét, azaz minden egyes végleges ellenállást egyszerre és ennek kö­vetkeztében egyenletesen öblítsen körül, A gázvezető (g) cső, azokon a helyeken, ahol az (o) kemencébe lép vagyis (e)-nél kibő- 65 vül. A bővülelnek az a célja, hogy meg­akadályozza a csőnek az eldugulását, ame­lyet az itt lefolyó koromképződés idézhetne élő; a (g) gázcsőben ugyanis az ezen a helyen uralkodó hőmérséklet körülbelül 70 400°. Az (e) bővületek úgy vannak mére­tezve, hogy egy egész üzemi időszak, pl. egy egész munkanap alatt képződött ko­rom se okozhassa a (g) cső eldugulását. A (k) csőnek azt a részét, amely a még 75 be nem vonódott rudakat tartalmazza, az (o) kemence hosszabb szakaszon veszi kö­rül, mint azt a részét, amelyen át a kész, a lerakodással1 már bevonódott rudak tá­voznak. Ez ugyancsak a koromképződés 80 megakadályozására való azon időszak alatt, amíg a rudak a reakció hőfokára előme­legszenek. Az egész berendezésben az egyes gáz­vezető részek a külső levegőtől lehető tö- 85 kéletesen tömítendők. A 2. ábrán ezek a részek, nevezetesen a (k) továbbítócsőnek csupán a két külső darabja látható, a középső, a reakciós teret tartalmazó rész elhagyásával. A (k) .csövet mindkét vé- 90 gén a (vl) és (v2) elzáróeltemek a belső (il) és (i2) csövektől gondosan eltömítik. Ezek az elzáróeltemek pl. bekittelt koron­gok. A belső (il) és (i2) továbbítócsövek­nek elzárása a külső levegőtől meglehető- 95 se.n nehezen vihető ki s emellett nem sza­bad ezzel megnehezíteni az ellenállásrudak kívülről való bevitelét. Ez a feladat leg­jobban úgy oldható meg, hogy az (il) csőnek a táplálási végén, azaz ott, ahol, a io( bevonandó rudakat mechanikai előretolás­sal bevezetjük, a (h) gumigyűrűt alkal­mazzuk, amely a levegő egyidejű bejutá­sát a tehetőségig meggátolja.. Az (i2) cső másik végén, ahol a kész, már bevont ru- 10; dak kilépnek, legjobb egy rövid gumi­töm lődarabot elrendezni, amely külső vé­gén az áthaladó (\v) rudakat lehetőleg szo­rosan körülzárja. Az (il) és (i2) csövek mindkét oldalon jelentékenyen túlnyúlnak ik a (k) cső végén, úgyhogy a bevonandó rudak egyrészt fokozatosan felmelegedhes­senek, másrészt fokozatosan lehűlhessenek. Ha a rudak még felhevített állapotukban a külső levegővel érintkezésbe jutnának, Ili akkor a felvitt szén stb. rétegek a legtöbb esetben azonnal oxidálódnának. A fentiek szerint fontos annak a meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom