109511. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ellenállások és hasonló célú cikkek előállítására
Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109511. SZÁM. — VII/g. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés ellenállások és hasonló célú cikkek előállítására. Hochohm G. m. b. H. cég" BerJin-Schöneberg'. A bejelentés napja 1932. évi december hó 2-ika. Ismeretes, hogy olyan. kb. 900°-ra felhevített edényben, amelyen C-tartalmú gázokkal elegyített közömbös gáz áramlik keresztül, az edény falaira, vagy benne elhe-5 lyezett testekre, pl1 , porcellándarabokra, fényes szén csapódik le. A közömbös gáz lehet pll nitrogén vagy széndioxid. A gázt pl. oly módon tehetjük sziéndússá, hogy az edénybe való belépése előtt benzinnel, ben-10 zollial stb. töltött palackon (úgynevezett mosópal.ackon) vezetjük át. Ajánlották már ennek az eljárásnak felhasználását az úgynevezett «nagy ellenállások® («Hochohm\viderstánde») készítésére is. Ekkor a felheví-15 tett kamrába porceilánrudakat helyeznek he, amelyeken fényes szén válik ki finom rétegben. Ellenállások előállításának ez a módja, a fényes szén nagy keménysége, aránylag nagy ellenállása, a hőmérséklettől 20 való csekély függése és a lerakódó réteg finomsága miatit különösen célszerű. Bár az elv maga ismeretes, eddigelé még nem kutatták ki ama munkal'e'Létetek öszsizességét, amelyekre szükség van ahhoz, 25 hogy az ilyfajta ellenállásokat racionálisan1 gyártani lehessen. Hogy ez mi mindenen múlott és mi szorult felderítésre, annak ismertetésére az alábbiakban adjuk ellő, hogy hogyan lehetne az eljárást legegy-30 szerűbb alakjában kivinni: Kerámiái anyaggal ihéMt és légmentesen elzárható kemencét megtol tünk porcellánrudacskákkal. A külső levegőtől való elzárás után a kemencét felfütjük 900°-ra. Ezután bizonyos ideig 35 szénvegyületekkel1 dúsított gázáramot vezetünk rajta keresztül. A gázáramátvezetésnek szükségelt időtartama legjobban kísérlettel állapítható meg. Ezután a kemencéd nek ismét lassan le kell hűlnie, körülbelül 40 100 0 hőmérsékletig. Ekkor a kemence töltését vagyis a beléje rakott porceilánrudakat kivesszük. Az; üzem tehát időszakos, amelynél a kemencét rendszeresen hol fel kel! fűteni, hol pedig ismét lehűlni hagyni. Ha a kemencét idő előtt nyitnók ki vagyis* í5< még mielőtt lehűlt volnia, a friss levegő hozzáférne az ellenállásrudakhoz, így tehát a keletkezett lerakodás oxidáliódás folytán mindjárt veszendőbe menne. Különösen vigyázni kell emellett arra, hogy a lerakódás 5> olyan hőfokon következzék be,, amelyen ténylegesen fényes szén válik ki, nem pedig alacsonyabb hőfokon, pl. 400°-on, mert ez esetben1 a porcellánrudak felületén nem fényes szén, hanem korom válnék le. A 55. koromnak azonban nincsenek meg a fénylő szén jótulajdonságai, kézzel könnyen letörölhető, amiért is ellenállások készítésére hasznavehetetlen. További hátrányok állnak elő még abból1 folyólag is, hogy a 6{r kemencében pl. ros;télyokra rakott rudakon, azokon a helyeken, ahol1 a rostélyra támaszkodnak, nem következik .be lerakódás, valamint abból1 következőlieg is, hogy a gázáramban örvénylések stb. állhatnak 65-elő, amikor is a fényes szén a porcellánrudakra egyenlőtlenül csapódik le. A találmány olyan berendezés és eljárás, amellyel a föntebb részletezett hátrányokat elkerüljük. Lehetővé válik ellenállásoknak 70 előállítása folytonos üzemben, mimel,lett egyúttal a gyártásnak legnagyobb pontossággal és egyenletességgel történő lefolyása biztosítható. A porceMánrudac&kákat, egyiket a másik utáni, folytonos menetben, 75-visszük be a reakciótérbe, majd. a széni megtörtént lerakódása után ugyanígy hozzuk ismét ki. Egyidejűleg és pedig ugyancsak folytonos üzemben vezetjük a gázáramot a reakcióstéren át és ju/ttatjuk érint- 80
