109492. lajstromszámú szabadalom • Szalagprés
Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMT BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109492. SZÁM. — XVII/f. OSZTÁLY. Szalagprés. Lefnaer Ottó mérnök Wien. A bejelentés napja 1933. évi január hó 12-ike. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi április hó 16-ika. Képlékeny anyagokat, különösen agyagot, vagy agyagtartalmú anyagokat eddig csavar vagy hengersajtokon és újabban excentcr-szalagpréscken munkálnak meg, 5 melyek a plasztikus anyagot hasítékokban vezetett tolattyúkkal nyomják a présfejbe. A csavarsajtó ismert hátrányai a nagy erőszükséglet és a termelt anyag hibás strukturája. A hengersajtók viszont a ked-10 vezőtlen behúzási szög miatt aránylag kicsiny sajtolónyomással dolgoznak. Az említett excenter-szalagprések hátránya, hogy a teljes sajtolóinyomás alatt álló gépalkatrészek egymással szemben relatíve élmoz-15 dúlnak, miközben azok között az anyag szorul, mivel pedig az anyag mindig tartalmaz homokot, e szorulás következtében nagyobb az erőszükséglet és a kopás. Poralakú anyagokból briketteket kötő-20 anyaggal különleges hengersajtókon állítanák elő, amelyeknél formagyűrűbe excentrikusan ágyazott henger van, amely a sajtóba vezetett port megragadja, nagy nyomás alatt a formagyűrűbe sajtolja, 25 melyből azután a brikettet oldalt eltávolítják. Az ismert szalagprések hátrányait a találmány szerinti szalagprésnél kiküszöböltük. Az 1. és 2. ábrák a találmány szerinti 30 prés két példakénti kiviteli alakját mutatják. Ez a prés lényegileg a (d) tokban elhelyezett, azonos értelemben, egyenlő vagy egymástól eltérő sebességekkel forgó két dobból áll, melyek közül a nagyobbik (a) 35 dobnák köpenyfelülete szita- vagy rostaszerű és ennek a belsejében van egy excentrikusan ágyazott sima, hornyolt vagy fogazott felületű (b) henger. A (a) és (b) dobok között lévő anyagot a két forgó test megragadja, behúzza és az (a) dob hasíté- 40 kain keresztül a (e) présfejbe szorítja- A legtöbb esetben mindkét (a) és (b) dobot hajtjuk, azonban elegendő lehet az is, ha a kettő közül csak az egyiket, célszerűen a külsőt hajtjuk, különösen akkor, ha a 45 belső (b) dobnák egyetlen része sem érintkezik, vagy kapcsolódik, a dob bármely helyzetében a külső hengerrel. Ez esetben a belső hengert a beszorított anyag útján átvitt erő forgatja. 50 Felesleges súrlódás elkerülése végett különösen a (b) dob fogazott kiképzése esetén célszerű, hogy a két (a) és (b) henger, illetőleg azoknak fogai a dobok semmiféle relatív helyzetében egymással ne érintkez- 55 zenek. Ez esetben a kettő között labirintszerű tömítés létesül, amely a plasztikus anyagnak hátrafelé való torlódását meggátolja. Sok esetben azt tapasztaltuk, hogy elő- 60 nyös, ha az (a) dob rostélyát úgy képezzük ki, hogy az olyan lécekből álljon, melyek kifelé a forgásiránnyal szemben rézsútosan hajlanák, úgy hogy a plasztikus anyag azokon lecsúszhat. Ugyancsak előnyös, ha 65 a dob áttörései szorosan egymás mellett vannak. Az anyagot úgy a (a) dob homlokoldalán, mint annak köpenyfelületén is bevezethetjük, amihez célszerűen (c) behúzó 70 hengert alkalmazunk. A gép falain fellépő súrlódás csökkentése végett folyadékkal való öblítést alkalmazhatunk. Ha az anyagot megfelelően szűk hasíté- 75 kokon vagy szitaszerű áttöréseken nyomjuk át és célszerűen préselés nélkül viszszük a tovább való feldolgozáshoz, akkor a
