109489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés térbeli mérőjelnek valamely távcső képsíkjába való közelítően parallaxismentes központi vetítésére

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. KA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109489. SZÁM. — Vll/a. OSZTÁLY. EljáráB és berendezés térbeli mérőjelnek valamely távcső képsíkjába való közelítően parallaxismentes központi vetítésére. Actiengresellschaft C. P. Goerz Optische Anstalt Actiová spolecnost K. P. Goerz opticky ustav cég Bratislava. A bejelentés napja 1933. évi február hó 11-ike. Az ismert teleszkópos mérőeszközöknél a mérőjelek vagy sík üveglapokon foglal­nak helyet, melyek a tárgy-, illetve szem­lencse gyújtósíkjában vannak elhelyezve, 5 vagy az optikai műszer valamely másik helyén vannak és valódi képüket lencsék­kel vagy esetleg fényáteresztő tükrökkel vetítik az említett gyujtósíkba. Bizonyos esetekben célszerű térbeli mé-10 rési feladatok megoldására térbeli, vagyis olyan mérőjeleket alkalmazni, amelyek­nek az optikai képsíkra merőleges kiter­jedésük is van, pl. kockákat, négy- vagy más soklapokat. Ezeket a térbeli mérő-15 jeleket, illetve jelzőtesteket az eddig is­meretes optikai eszközökkel nem lehet éle­sen és parallaxis-mentesen a távcső kép­síkjába vetíteni, mert az ismert lencse­rendszerekkel való vetítésnél az egyes 20 mérőjelpontok különböző tárgytávolságá­nak különböző kóptávolságok felelnek meg, amelyek valamennyien nem feküd­hetnek a szemlencse gyújtósíkjában. Hogy ilyen térbeli mérőjelek valódi 25 képét távlat szempontjából helyes köz­ponti vetítésben valamely távcső látó­mezőjében oly módon létesíthessük, hogy ez a kép minden részében mentes legyen, a találmány értelmében valamely lyu-80 kasztott ernyő vagy ellenző nyílását mint vetítőközpontot a vetítő tárgylencse gyújtópontjába helyezzük; ezt a gyújtó­pontot olyan távolságra állítjuk be a tér­beli mérőjel középpontjától, hogy ez a 85 távolság a mérőjel nagyságának a mé­rendő tárgy nagyságához viszonyított, választott kicsinyítő léptékében a minden­kori mérési távolságnak feleljen meg. • A csatolt rajz e mérési eljárás meg­valósítására való optikai vetítőeszköz 40 példaképen! megoldási alakját tünteti fel. Legyen ebben az esetben a térbeli mérő­jel egy tetszés szerinti (a rajzon nem lát­ható) soklapnak a vetítési irányhoz, képest ferde oldala, vagy sík, illetve térbeli 45 átlója, melyet az (1) nyíl ábrázol. Ennek a mértékegységnek vagy léptéknek tekint­hető (1) nyílnak az (o) középpontja, (oO) távolságra feküdjék a (2) vetítő tárgy­lencse (0) középpontjától, amely tárgy- 50 lencse gyújtópontja (F)-ben van és amely (l')-ben az (1) nyíl valódi képét létesíti. Ez a kép tudvalevően az (1) nyíl egyes pontjaiból széthajlóan kiinduló, a (2) ve­títőlencsére eső és ebből összehajlóan ki- 55 lépő összes sugárnyalábok metszéspontjai révén jön létre. Természetesen az (1) nyíl­nak ez az (1') valódi képe szintén térbeli, azaz az optikai tengelyhez képest ferde elhelyezésű és valamely távcső szemlencsé- 60 jén át szemlélve, egész hosszán egyszerre semmiesetre sem látható élesen. Ha ezen­felül a szemlencse gyújtósíkjában egy távoli megmérendő tárgy valódi képét is létrehoznék, akkor ez a kép csupán a nyíl 65 képének és a távcső képsíkjának metszés­pontjánál volna parallaxismentes, viszont innen kiindulva a nyíl két vége felé nö­vekvő parallaxisokat mutatna. Ha azonban a találmány értelmében az 70 (F) pontba a (3) lyukasztott ernyő nagyon kis nyílását helyezzük, akkor az (1) nyíl pontjainak csak ama sugarai hozzák létre a képet, amelyek ezen a kis ernyőnyíláson

Next

/
Oldalképek
Tartalom