109484. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági gáztűzhelyégő

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIKÁLYí ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109484. SZÁM. — D/h. OSZTÁLY. Biztonsági gáztüzhely-égő. Róbert Bosch Aktieu gesellsclíaft cég Stuttgart. A. bejelentés napja 1933. évi február hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi március hó 16-ika. A találmány biztonsági gáztűzhelyégő, amelyet a tűzhelyláng tart nyitva és amely az égő lángjának kialvása esetén a gázhozzávezetést termosztát útján ömmű-5 ködőleg elzárja és így el nem égett gáz kilépését megakadályozza. A találmány szerint az égőt a termosztáttal úgy egyesítjük, hogy a termosztátot a tűzhelyláng egészkerülete mentén érinti és a gáz, az 10 égő nyílásain való kilépése előtt, végigöblíti. A termosztát a gázlánggal való közvetlen érintkezés foiytán ígen gyorsan felmelegszik, úgy, hogy az a láng meggyújtása után már rövid idő múlva 15 működik, még akkor is, ha az ehhez használt gázmennyiség csekély és az égő gyújtólángja kicsi. Ha a tűzhelyláng valamilyen oknál fogva kijalszifc, akkor a kiáramló hideg gáz a termosztát végig-20 öblítése közben attól meleget von el; ezzel a termosztát kihűlése meggyorsul és így a tűzhelyláng kialvásától a gázelzárásig terjedő idő megrövidül. Az elégetleniil elillanó gáz mennyisége tehát kiest 25 marad. Ez el nem égett gáz hűtőhatása azt is me ;\kad á 1 yoz.za, hogy a! tűzhelylángnak állandóan kitett termosztát túlhevüljön. Az ilyen termosztátból való melegelvezetés gyorsítása szem-30 pontjából fontos, hogy annak tömege felületéhez viszonyítva kiesi legyen. Ha azonban a gáztűzhelyégőt hosszabb ideig nagy lánggal égetjük, akkor a termosztát túlságosan felhevülne; ennek elkerülésére 35 a termosztátnak olyan alakot adunk, hogy azt a kicsire állított láng egész terjedelmében a nagy, forró láng pedig csak alsó hidegebb részével érinti, míg a forró lángcsúcs a termosztáton kívül fekszik. A forró láng tehát ártalmatlan, viszont a to termosztát befolyásolásához már igen kis láng is elegendő, minthogy az hatását teljes mértékben kifejtheti. Az égőnek a termosztáttal összekötött része a tűzhely használata folyamán elég magas hőmér- 15, sékletet vesz fel és a láng kialvása után csak lassan hűl le. Hogy az a termosztát lehűlését, a termosztátra hővezetéssel átvitt meleg útján ne lassítsa, a két rész közötti összeköttetést valamilyen módon úgy 5a alakítjuk, hogy a meleget rosszul vezesse. Hogy a termosztát mechanikai hatásokkal szemben kellőképen szilárd legyen, az olyan süveg része gyanánt alakítható ki, amely az égő fején helytállóan 55, felfekszik, kifelé szorosan zár és ilyen módon az égő fedelét képezi. Ezzel egyidejűleg elkerüljük azt, hogy a forrásban lévő folyadék kifutása esetén az égő belseje beszennyeződjék, minthogy azt a 60 ternmztátsüveg túlfedi és az kifelé tömített. Az égő és a termosztát szilárd egyesítésével a tisztítást megkönnyítjük és az égőt a főzésnél fellépő igénybevételekkel szemben kevésbbé érzékennyé tesszük. Az 65 égő fedelét képező termosztátsüveg a kilépő gáz elosztószerve gyanánt is szerepelhet és e célból a süveg alsó részén, a kerület mentén elosztott égőnyílások vannak. A kicsapó lángok a süveg termosztát 70 gyanánt ható részének külső oldalát érintik, míg a hideg gáz a süveg belső oldalát hűti és azt túlhevüléstől óvja. A termosztát mozgását a gázszelepre közvetve, rugóval vagy hasonló szervvel 75 visszük át, mimellett ez átvivőberendezés a süveg alatt foglal helyet és így a tűzhelylángtól, valamint a főzésnél vagy az