109477. lajstromszámú szabadalom • Két vagy többrészszűrőből álló hullámszűrő
— 5 — az o)=íie x törvényszerűség szerint, úgy, hogy a rezonancia-frekvenciák a következő értékűek: iű0 = üjj = íie -a o)8 = £ie -f- ka 5 w2 = Qe -ka w5 = co4 = Í2e -(- a b = 2a -t, mint viszonylagos lyukszélességet definiáljuk. A csillapítás lefolyását meghatározó paramétereket a következő egyenletek adják meg: , log^ ti)0 és «Ú6 mint az első részszűrő frequenciája, oj-L és to4 mint a második részszürö frekvenciája, to2 és <o6 mint a harmadik részszürö frekven-15 ciája érvényesülhet A most tárgyalt hullámszűrőnél, amelynek egy részszűrője a hullámellenállás lefolyását alakítja át, az átbocsátási kör szélességét nem a részszűrő legnagyobb lyuk-20 szélességei határozzák meg, mint a korábban felsorolt esetekben, hanem az valamivel kisebb, amint a következő egyenletből látható: (A következőkben előforduló szögfügg-25 vények alatt hyperbolikus függvények értendők!) tga = tga Y+Jj ha L segédérték, amely 1 —, a- és k-től függ az T sin2 (l — k)a Lx 1 ... 30 L= sin 2 (l -f-k)a L 0 ^ e ^enletbe n Pontosabb számításból következik, hogy akX és n tényezőknek három olyan tipikus értéke van, amelyek a csillapítási görbe meredekségét és symmetriafokát és a 35 hullámellenállás símítását meghatározzák. Míg a symmetriafokot jelölő A a korábbam leírt példában foglaltakhoz hasonlóan az önfrekvencia mértani elosztása esetére vonatkozik, a k' érték, amely a végtelen-40 pontok helyzetét és ezáltal a csillapítási görbe meredekségét adja meg, a fenti k' értéktől a belső frekvenciákkal rendelkező részszűrő „a" fél relatív lyukszélességétől és a hullámszűrő a viszonylagos lyukszé-45 lességétől függ a k' = k egyenlet szerint. Az n értéket, amely az átbocsátási körön belüli hullámellenállás lefolyásának simítási fokát adja meg, az n — s *n * egyenlettel definiáljuk 50 sin a (1 — L)2 — 4L sin2 a és az n2 = "(iq_"L)i egyen " letből számítjuk, ha L a fent megadott segédértéket jelenti. A csillapítási görbe lefolyásának aX és k' értéktől való függősége analóg az 1. ki- 55 viteli példáéval. A hullámellenállás lefolyásának az n értéktől való függőségét, amely a hullámszűrő elemeinek a méretezésével a fent leírt módon függ össze, a 3. ábrával közelebbről megvilágítjuk. Az 60 ábra a hullámellenállás értékeket a n2 parameter különböző értékeire az x érték függvényeiben szemlélteti; ez az x érték a körfrekvenciákkal az w = íie x egyenlet szerint függ össze. A hullámszűrő viszony- 65 lagos b = 2x lyukszélességét 0.5-re választottuk. Az A és B ordináták között a hullámellenállás reális, azokon kívül imaginárius. Mint a görbékből látható, az n parameter választásával a hullámellenállást 70 átalakíthatjuk és az áthatási körön belül simíthatjuk; n2 = 0.5—0.7 értékekkel kellő símítás érhető el. Adott esetben kívánatos lehet, hogy n2 = 0.8-al dolgozzunk, hogy ez által szélesebb körzetben, ha nem is teljes 75 mértékben érjünk el simítást. Az átbocsátási körön kívül rajzolt hullámellenállás lefolyás szerint a hullámellenállásnak két nullhelyzete van. Ezek a nullhelyzetek az üzemi csillapításlefolyás végtelen pontjai- 80 nak felelnek meg. Több ilyen hullámszűrő párhuzamos kapcsolásánál, ha ezek különböző átbocsátási körzetűek, ügyeljünk a végtelen-helyzetekre, mivel ezeknek nem szabad a szomszédos hullámszűrő átbocsá- 85 tási körzetébe esniök. A csillapítás lefolyásának meredekségére és szimmetriájára a k1 = 0.5 — 0.6 és 'X =0.9 —1.1 értékeken belül különösen kedvező értékeket kapunk. 90 A 2. ábrán feltűntetett hullámszűrőhöz hasonlóan a hullámszűrőket több mint hárum részszűrőből is összeállíthatjuk. Ekkor a részszűrők egyikét az ágak rezonanciafrekvenciájának meghatározott méretezése 95 és a korábban említett sarkítás réven, a hullámellenállás simítására alkalmazzuk. Látható, hogy már a törzsszabadalom 5b., illetve 5c. és 11. ábrája szerinti két részszűrőnél is a hullámellenállás símítása 100
