109474. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés fényképező gépekhez a megvilágítás önműködő szabályozására

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109414. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Elrendezés fényképező gépekhez a megvilágítás önműködő szabályozására. Dr. Riszdorfer Ödön tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1932. évi október hó 15-ike. A találmány fényképező-gépek tökéletesítésére vonatkozik, melyeknél a megvilágítást, azaz az exposició folyamán a fényérzékeny rétegre eső fény mennyisé-5 gét fotocella segélyével oly módon határozzuk meg, hogy a fotocella áramkörének áramát, a fénymennyiséget meghatározó szervek egyikének, tehát vagy az objektívrekesznek, vagy a zársebességnek az állí-10 tásával, kényszerkapcsolat útján befolyásoljuk. Ennél az elrendezésnél a fenti szervek közül az egyiket tetszés szerint beállítjuk, a másik szervet ekkor a cella áramköre vagy közvetlenül vezérli, vagy pedig 15 a cella árama indikátort működtet, mely szerint a másik szervet, az indikátor által mutatott értéknek megfelelően, kézzel állítjuk. Emellett hallgatólagosan feltételezik, hogy mindegy, ha a fényérzékeny 20 rétegre csekélyebb fénymennyiséget hoszszabb ideig, vagy nagyobb fénymennyiséget rövidebb ideig hagyunk hatni.. Eszerint, ha a fény intenzitását, mely a fényrekesz nyílásával arányos, J-vel és a meg-25 világítás idejét t-vel jelöljük, akkor az emulzióra beeső fénymennyiséget J . t = K egyenlet fejezi ki és ha K (konstans) változatlan, akkor a fotokémiai hatás J és t bármely összetartozó értékeinél 30 ugyanaz. Az idevonatkozó irodalomban azonban kimutatták, hogy a fenti feltevés és e feltevést kifejező egyenlet csak szűk határok között érvényes. Kimutatták, hogy pl. 1000 35 métergyertya 1 másodperc alatt egészen más, még pedig sokkal nagyobb fotokémiai hatást fejt ki, mint 1 métergyertyányi megvilágítás 1000 másodperc alatt. Tehát az J . t = K egyenletet kielégítő értékek 40 nem eredményeznek mindenkor azonos kémiai hatást. Schwarzschild pl. azt találta, hogy azonos fotokémiai hatást lehet elérni oly megvilágításoknál, melyek az J . tP = K törvényt kielégítik. Különböző erős fényforrásoknál (rekesznyílásokkal) egyenlő 45 feketedéseket akkor kaphatunk, ha J. tP szorzatok egyenlők. A (p) kitevőnek a különböző fényérzékeny anyagok szerint, más és más az értéke. A találmány szerinti szerkezet számol 50 ezzel a felismeréssel és ennek megfelelően úgy van kiképezve, hogy a fényérzékeny rétegre mindig azt a fénymennyiséget adagolja, mely a kérdéses emulzión az optimális kémiai hatást létesíti. 55 A találmány értelmében erre a célra oly fényképező gépeken, melyeknél a megvilágítást két tényezőnek, nevezetesen a fényrekesznek és a zársebességnek a változtatásával szabályozzák, mimellett az e té- 60 nyezőket befolyásoló szerveknek adott fényerősség mellett öszetartozó helyzeteit a szervekkel együttműködő fotocella árama határozza meg és e két szerv közül legalább az egyik cellaáramkör áramát 65 befolyásolja, a megvilágítást befolyásoló egyik szervvel kapcsolatos, a fényérzékeny cella áramkörét az J . t = K összefüggéstől eltérő, pl. J . tP = K összefüggésnek megfelelően befolyásoló szerveket alkalma- 70 zunk. A találmány példakénti kivitelét az ábrák mutatják. Az 1., 2., 3. és 4. ábrák sémás elrendezést mutatnak, melyeknél a fényrekeszt, előzőleg választott zársebesség 75 mellett, indikátor segélyével állítjuk be. Az 5. ábrabeli elrendezésnél a fotocella áramköre, melyet az egyik szerv, még pedig a zár állása, befolyásol, a Sohwarz-