109473. lajstromszámú szabadalom • Bekötőtábla (könyvtábla, fedél) és hozzávaló bekötő csíptető

Megjelent 1934. évi április hó IfJ-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109473. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Bekötőtábla (könyvtábla, fedél) és hozzávaló bekötő csíptető. Moiret F. Ödön R.-T. cég Budapest. A bejelentés napja 1933. évi május hó 9-ike. Találmányunk olyan bekötőtábla (könyvtábla, fedél), amelynek belsejében elhelyezett belső hátrész és különlegesen hajlított csíptetők révén bárminemű íves, füzetes 5 vagy csupán egyik szélükön hajtással bíró papiroslapokat (iratokat, nyomtatványokat, folyóiratokat stb.) — teljesen könyvszerű lapozást biztosítva — köthetünk be. A csatolt rajzon az 10 1. ábra nyitva — üresen — mutatja az asztalra fektetett találmánybeli bekötő tábla felülnézetét, gerincébe (hátrészébe) illesztett külön belső hátrésszel, de a csíptetők és a bekötendő lapok (ívek, füzetek) 15 nélkül, míg a 2. ábra a kitárt bekötőtáblának az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszete, végül a 3. és 4. ábra a csíptető két példaképpeni 20 kivitelét szemlélteti. A bekötőtábla, mint a rajzból látható, a két (al) és (a2) fedéllapból, valamint az ezeket összekapcsoló (b) hátrészből áll. Az (f) rugékony belső hátrészt a bekötőtáblá-25 ban, a (b) hátrész és az (al) meg (a2) fedelek egy része felett úgy helyezzük el, hogy baloldali (h) szélét az (i) helyeken az (al) fedél jobb belső szélére szegecsekkel erősítjük, esetleg drótokkal fűzzük, vagy 30 teljes hosszában odaragasztjuk, míg jobbszélét az (a2) fedél bal belső szélén végigfutó (1) léc alá csúsztatjuk. (Ennek az (1) lécnek szélessége az (a2) tábla teljes szélességével egyező is lehet.) Ez az (1) léc arra 35 való, hogy az (f) belső hátrész a bekötőtábla forgatása, nyitása és csukása esetén szükség szerint joibbra-balra. húzódhassék és így a bekötőtábla mindenkori helyzetéhez alkalmazkodjék, aminek abban van a 40 jelentősége, hogy reá bármilyen módon felerősített íves, vagy szélükön hajtással bíró lapok teljesen úgy viselkednek, mint a közismert módon kötött könyveknek lapjai, azaz felütött oldalaikkal laposan, azaz teljesen könyvszerűein fekiisznek. 45 A 2. ábra a bekötőtáblát oldalnézetben a belső (f) hátrészre (d) csiptetőkkel odaerősített (e) íves pap irosbetékekkel együtt mutatja. Megjegyzendő, hogy ezek az (e) betétek a valóságban pontosan a bekötő- 50 tábla fedeléhez simulnak és csak jobb áttekinthetőség céljából rajzoltuk hullámszerűen, felemelt állapotban. A 3. ábra az (e) betéteket az (f) belső hátrészre felerősítő kétágú (d) csíptető 55 egyik példaképpeni kiviteli alakját, a 4. ábra pedig egy másik példaképpeni kiviteli alakját mutatja, amelynek az ágai párhuzamosak. A (d) csíptető egyik kivitele (3. ábra) nem párhuzamos két ágban 60 hajlított acéldrót, amely a bekötendő ív (füzet, lap) alsó és felső hajtásába valamint az (f) belső hátrész alsó és felső élére csíptethető, ahol a lapot (ívet, füzetet) szorosan tartja és könyvszerű lapozását lehe- 65 tővé teszi. A (d) csíptető az ív (lap, füzet) kiemelésekor ugyanolyan könnyen le is húzható. A nem párhuzamos két csíptető ág egyike a befűzött lap (ív, füzet) élébe pontosain befekszik, nyakán elfordul és ru- 70 galmasságával jól tartja az (e) betétet. A 4. ábrán látható második kivitele csupán annyiban különbözik az előzőtől, hogy szárai párhuzamosak. A (d) csiptetőkkel felerősíteni kívánt 75 íves vagy egyik szélükön hajtással ellátott lapokat olymódon rögzítjük az (f) belső hátrészhez, hogy az (e) lapokat hajtásuknál kinyitjuk és hajtásuknál fogva az (f) fiátrészhez a hossziránnyal párhuzamosan 80