109458. lajstromszámú szabadalom • Villamos világítócső

Megjelent 1934. évi április lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109458. SZÁM. — VH/h. OSZTÁLY. Villamos világítócső. Patent-Treuhand-Gesellsctaaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég- Berlin. A bejelentés napja 1933. évi július hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi augusztus hó 13-ika. A találmány villamos világítócső szi­lárd fém- vagy oxidelektródákkal és kon­denzálható fémgőzökhői álló vagy ilyen gőzöket tartalmazó töltéssel, ahol is mind­ig egyik elektródaedénynek vagy esetleg több elektródaedénynek is egy-egy jó hővezető fémköpenye van, mely mind a csövek üzeme alatt hidegen maradó, az áramot bevezető drótok belépési helyével szom-1° szédos edényrészeket, mind egyúttal a ki­sülési pálya körzetében fekvő, forróbb edényrészeket is fedi és hőkiegyenlítéssel az elektródaedényt egész terjedelmében magas hőfokra fűti. Az efektródaedényre 15 vagy elektródaedényekre tolt fémköpeny szükséges hőkapacitását úgy érjük el, hogy a fémköpenyt az elektródaedény falvastagságához viszonyítva nagy falvas­tagsággal képezzük ki. Az ilyen vastag-20 falú fémköpenyek hátránya nagy súlyuk, mely nem csak a csövek szállítását nehe­zíti és drágítja meg, hanem könnyen a csövek törését is okozza. A nehéz fém­köpenyek felszerelése is nehézkes, mivel 25 azonos tipusú villamos világítócsövek üvegrészeiben mindig bizonyos eltérések mutatkoznak. E hátrányok elkerülésére a találmány értelmében az elektródaedényeket burkoló, 30 hővezető köpenyeket tükröző fémbevona­tokból, pl. ezüstbevonatokból vagy eset­leg arany- vagy platinabevonatokból ké­szítjük. A tükröző bevonatok a hősugarak visszaverésével az elefctródaedények egész 35 hosszában igen jó hőkiegyenlítődést léte­sítenek s így a bevonatok kis vastagsága ellenére sincsenek az elektródaedények­nek a fémgőz zavaró kondenzálódását okozó hidegebb helyei. A tükröző bevonatok, me­lyek a szokásos rádiólámpabevonatokhoz 40 hasonlóan mind befelé, mind kifelé reflek­tálnak, ezenfelül sokkal kevesebb hősugár­zási veszteséget okoznak, mint a nem tük­röző, vastag fémbevonatok és ez a körül­mény a fémgőzök káros kondenzálódásá- 45 nak veszélyét még inkább csökkenti; ez a hatás úgy magyarázható, hogy a jól ref­lektáló felületeknek saját kisugárzóképes­ségük igen kicsiny. A hőkiegyenlítődést létesítő tükröző bevonatoknak különös 50 előnye még az is, hogy azokat az elek­tródaedényekre sokkal könnyebb felvinni, mint a súlyos fémköpenyeket és hogy a tükröző bevonatok a csövek súlyát gya­korlatilag nem növelik. 55 Az elektródaedényeket bezáró tükröző bevonatok az elektródaedények és a kisü­lési pályát bezáró csőrész, közötti átmeneti helyig terjedhetnek és az elektródaedé­nyeken rendszerint előforduló kiálló ré- 60 szeket, különösen pl. a beforrasztási helye­ket is takarhatják. A tükröző bevonatok esetleg még valamivel hosszabbak is le­hetnek, úgy hogy a kisülési pályát bezáró csőrész szomszédos szakaszaira is kitér- 65 jednek. Ha egyenáramú üzem esetén csak egy tükröző bevonatot alkalmazunk, akkor azt célszerűen azon az elektródaedényen, leg­inkább a lcatódaedényen rendezzük el, 70 melyhez a fémgőz az üzem folyamán ván­dorol. Ez esetben a tükröző bevonat nem­csak a hőkiegyenlítődést hozza létre, ha­nem a fénigőz visszadiffundálódását is és ennek következtében a fémgőznek az egyik 75 elektródára, főként a katódára való, elek­troforézis néven ismert lerakodását elke­rüljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom