109453. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses villamos világító lámpa

troda végeket például szigetelő (4) iiveg­hídba forrasztottuk. Az elektródák azon­ban, ha eléggé merevek, szabadon is vég­ződhetnek. A (2) és (3) elektródák felső vé-5 gét ugyancsak elhajlítottuk egymástól és azok ,a szokásos (7) talpon át a (6) sarkhoz, illetve a talpnak fémből készült csavarme­netes (5) hüvelyéhez vezetnek. A lámpa az ismertetett szerkezeti kiképzés folytán 10 a szokásos lámpafoglalatba csavarolható. A találmány értelmében tehát az (1) üvegbúrában legalább két gáz vagy fém­gőz, vagy legalább egy gáz és egy fémgőz van, amelyek közül az egyik (8) kompo-15 nens (védő komponens) parciális nyomása 6 mm higanyoszlopnál nagyobb (például 10—30 mm higanyoszlop), míg a másik (9) komponens (világító komponens) parciális nyomása 6 inxn higanyoszlopnál kisebb B0 (például 2—4 mm higanyoszlop). A (2, 3) huzalelektrodákat ekkor felületük közvet­len közelében a (8) fény veszi körül, amely a 6 mm higanyoszlop parciális nyomásnál nagyobb nyomású gázkomponenstől ered, 25 míg az üvegbúra többi részét a (9) fény tölti ki, amely a 6 mm higanyoszlop nyo­másnál kisebb parciális nyomású másik gázkomponenstől, a világító komponenstől függ. A (9) világító komponens világító 30 hatása nemcsak az elektródák között jelent­kezik, hanem az elektródák és az (1) üveg­búra falai között levő teret is nagyobb terjedelemben tölti ki. Az elektródáknak az előzőkben megadott kicsiny távolságá-35 nál azokat világító fénykoszorú veszi kö­rül, amelynek a lámpa belső terében nagy terjedelme van. Ha a (2) és (3) elektródák között elég nagy távolságot hagyunk, úgy a 6 mm higanyoszlop nyomásnál nagyobb 40 parciális nyomású gáz védő komponensé­nek (8) fénykoszorúja mindenik elektródát külön-külön veszi körül, amint azt a 2. áb­rában harántmetszetben feltüntettük. Eb­ben az esetben a (2) és (3) elektródák között 45 levő közt a 6 mm higanyoszlop nyomásnál kisebb parciális nyomású (9) gáz fénye tölti ki. Ha a (2) és (3) elektródák között a távolságot a 3. ábra szerint csökkentjük, akkor a (6) mm higanyoszlop nyomásnál 50 nagyobb parciális nyomású gáz a (2, 3) elek­tródák felületét már nem külön-külön veszi körül, hanem a villamos taszítás foly­tán egységes (8) világító fénykoszorú ke­letkezik, amely körülveszi a két elektródát 55 és a közöttük levő teret is kitölti. Ha 6 mm higanyoszlop nyomásnál nagyobb parciális nyomásii gáz (védő komponens) gyanánt például neont használunk, akkor a (2) és (3) elekrodaíeliiletek rikító vörös (8) neon­fénnyel világítanak, míg a lámpa többi 60 része, ha 6 mm higanyoszlop nyomásnál kisebb parciális nyomású gáz (világító komponens) gyanánt például argont hasz­nálunk, az argon jellegzetes színében vilá­gít. A (8) fényjelenség csak akkor lép fel 65 mindkét (2, 3) elektródán, ha a lámpát vál­takozó árammal tartjuk üzemben. Egyen­áramú tizem esetén a (8) világító jelenség csakis az egyik elektródánál mutatkozik. A világító komponens önmagában higany- 70 gőz vagy ennek 6 mm higanyoszlop nyo­másnál kisebb parciális nyomású gázzal való elegye is lehet. A (9) világító komponens nemesgáz lehet és a védő komponens más oly gáz, amely 75 utóbbi parciális nyomása folytán a talál­mány értelmében csakis a (2, 3) elektróda felületek közvetlen közelében világít. A találmány szerinti lámpa két külön­böző színű fénnyel világíthat. Ennek elle- 80 nére azonban homályos búra esetén keve­rékszín benyomását kapjuk. A (2, 3) elek­tródák írásjelek vagy ábrák alakjában is elkészíthetők, mikoris azok más színű fénnyel világítanak, mint az elektródák 85 között vagy az elektródák mellett levő tér. Ha mindkét elektródát írásjelek, számok vagy más ábrák alakjában készítjük el, a lámpa ekkor is a szokásos hálózati feszült­ség mellett gyullad meg. 90 A (8) védő komponens, amelynek par­ciális nyomása 6 mm higanyoszlop nyo­másnál nagyobb, minden esetben nemes gáz vagy nem nemes gáz vagy nemes gázok elegye vagy nem nemes gázok elegye 95 vagy nemes gázok és nem nemes gázok elegye lehet. A felsorolt gázok helyett vagy azokkal együtt fémgőz is használ­ható. A tulajdonképeni (9) világító kom­ponens is, amelynek parciális nyomása 100 6 mm higanyoszlop nyomásnál kisebb, kü­lönböző gázokból és fémgőzökből állhat, de ekkor szükséges, hogy a komponens alkat­elemeinek parciális nyomása körülbelül egyenlő legyen egymással. Ha védő kom- 105 ponens gyanánt például nitrogén és argon elegyét használjuk, úgy a nitrogén és az argon parciális nyomásának körülbelül 12 mm higanyoszlopnak kell lenni. Ha eb­ben az esetben világító komponens gya- 110 nánt héliumot és hidrogént használunk, ak­kor ezek parciális nyomásának például 4 mm higanyoszlopnak kell lenni. Ha a parciális nyomások egymással egyenlők, vagy közel egyenlők, akkor keverékszínek 115 keletkeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom