109451. lajstromszámú szabadalom • Fogműdarab (protézis) és eljárás annak előállítására

— 2 — dig megmarad. Éppen ezért, ami a balatának guttaperchával vagy kaucsukkal való keverékét illeti, azok a keverékek a használhatóbbak, amelyekben a balata 5 anyaga a legfőbb alkatrész, vagyis a legnagyobb mennyiségben van jelen. A legkedvezőbb keverékarány, ha 90% a balata és 10% a guttapereha vagy kaucsuk, vagy a guttapereha és a kaucsuk. A legnagyobb 10 tapadási képessége (adheziója) van magának a megtisztított és mechanikus úton (gyúrás, hengerelés) sűrített balatarétegnek. A találmánybeli protéziseknek előállítása 15 következőképen történhetik. A szokásos anyagból előállított műdarab belső felületét bevonjuk balatával vagy balatánalc guttapereha vagy kaucsuk keverékének rétegével, ami úgy történik, hogy a 20 hártyaszerű balataréteget a protézis belső felületére rápréseljük. A hártyaszerű vékony balataréteget úgy nyerhetjük, hogy az előzetesen meleg vízben elhelyezett balatát vékonyra kihengereljük. így 25 egyenletes, ellenálló réteget kapunk. Sok esetben célszerű a protézis belső felületét, mielőtt a balataréteget rátesszük, egy oldattal bekenni, még pedig a balatának egy oldatával vagy balatának és gutta-30 perchának vagy balatának és kaucsuknak egy alkalmas oldószerével, mint például széndiszulfid oldatával. Ha állandó steril fogprotézist akarunk előállítani, használhatunk oly balatát, 35 vagy balatakeveréiket is, mely oldhatatlan sterilizálóan ható anyagokat tartalmaz, mint pl. molekuláris ezüstöt vagy ezüsthalogén vegyületeket, mint pl. eziistklcrid, ezüstbromid, ezüstjodid vagy old-40 hatatlan biszmut-vegyületeket. Ezen anyagokat a balatával együtt gyúrjuk és gyúrás, valamint hengerelés útján sikerül a sterilizáló anyagot a balatában egyenlően elosztani. 45 Hogy a műdarabra rápréselt rétegnek még erősebb kapcsolatot biztosítsunk a műdarabbal, előnyösebb, ha a protézis belső felületét tartási pontokkal, barázdákkal vagy lyukakkal látjuk el, vagy 50 pedig csak érdessé tesszük a belső felületet, ami pl. homoksugárral, homokfúvókészülék segítségével érhető el. Ebben as esetben a protézis belső felületét mindenekelőtt sok apró lyukkal látjuk el, me-55 Ivek azonban a műdarab lemezén nem hatolnak keresztül, vagy pedig homoksugárral érdesebbé tesszük, azután ezen lyukakat, illetve érdes felületet a balatának. kaucsuknak vagy guttaperchának egy oldatával, vagy ilyen oldatok keveréké- 60 vei bekenjük és azután a már előre elkészített, pontosan rápróbált balataréteget vagy balata keverékeiből készült lemezszerű réteget rányomjuk és előnyösen néhány órán át enyhe nyomás alatt tart- 65 juk a megfelelő présben. Nem feltétlenül szükséges, hogy a protézis egész belső felülete be legyen fedve a balata rétegével; sokszor elegendő, ha részlegesen egyes területein van balatával bevonva. 70 A műdarab belső felületének balata, illetve balatarguttapercha vagy balatakaucsuk bevonatát úgy is eszközölhetjük, hogy a műdarab belső felületét a nevezett anyagoknak egy illanó oldószerrel, mint 75 pl. széndiszulfid lehetőleg koncentrált oldatával egyszer vagy többször is bekenjük, az oldószert pedig elpárologtatjuk. Ebben az esetben feleslegessé válik a balataréteg rápréselése. 80 Ha arról van szó, hogy vulkanizált kaucsukprotézist balata vagy balata keverékeinek anyagával lássunk el, úgy az eljárást úgy is végezhetjük, hogy a balataréteget, illetve a balata-guttaperchából 65 vagy balata-kaucsukból vagy más balatakeverékből álló réteget a műdarab belső felületére, annak vulkanizálása előtt rápréseljük és azután a kaucsukkal együtt vulkanizáljuk. Az előállításnak ennél a 90 módjánál is a műdarab belső felületét bekenjük a balataréteg ráhelyezése előtt egy illó oldószerrel, amely szer a kaucsuk ós balata oldatát is tartalmazza. Ezen eljárásnál néha előfordul, hogy a balata- 95 réteg a vulkanizálás folytán ként vesz fel a kaucsukból, miáltal a balata anyagának plasztieitása némileg befolyásoltatik. Ezen esetben előnyös a rávulkánizált balatarótegre még egy másik balataréte- 100 get rápréselni, amit előnyösen érhetünk el a balataanyagnak már említett oldatával, mely mint kötőanyag szerepel. Kísérleteink igazolták továbbá azt a tényt, hogy igen sokszor nem feltétlenül 105 szükséges, hogy a termoplasztikus réteg, mint a balataréteg szorosan egybeforrva legyen a protézissel, hanem elégséges, ha a protézis és a száj nyálkahártyája közt egy közbülső réteget teszünk, mely bála- 110 tából vagy hasonló termoplasztikus anyagból áll. A protézis használata alatt ugyanis a levegő kiszorítása folytán a lemezzel kombinált darab megmozdítha-