109447. lajstromszámú szabadalom • Hűtő, illetve fűtőfelület cseppfolyós vagy gáznemű közegek részére

Megjelent 1934. évi április lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109441. SZÁM. — XYIII/a. OSZTÁLY. Hűtő, illetve ffitőfelület cseppfolyós vagy gáznemű közegek részére. Jendrassik György oki. g-épészmérnök és Ganz és Társa villamossági, gép-, wagg-on- és hajógyár r.-t. cég" Budapest. A bejelentés napja 1933. évi január hó 10-ike. Cseppfolyós vagy gáznemű közegek hűtésénél, illetve fűtésénél a meleget átadó vagy elvevő felület jó kihasználása szempontjából igen nagy szerepe van a felület 5 alaki kiképzésének. A találmány oly kiképzésű felület, amely a melegátadás szempontjából igen előnyös, amennyiben igen magas átadási számot biztosít. A találmányt alkotó felület ezen hatást úgy 10 éri el, hogy speciális kiképzésénél fogva az ú. n. felületi határréteget, mely stagnál és a közeg távolabbi részeinek melegátadását gátolja, neim engedi kialakulni. A találmány szerinti felületnek egy 15 példaképem megvalósítása a mellékelt rajz 1. ábrájában távlati nézetben van feltüntetve, a 2. ábra pedig ennek x—x irányú, s a 3. ábra. az x—x irányra merőleges metszete. A 4. és 5. áibrák egy, az előző ábrák szerinti lemezekből összeépített példaképem melegátvívő-berendezés metszeteit ábrá-25 zolják a 2., illetve 3. ábrák szerinti metszősíkokban. Az 1. ábrán a közeg az x—x irányban áramlik s az (1) hőátadófelület ezen irányhoz képest ferde alkotós hullámfelü-30 let gyanánt van feltüntetve. Ha ezen felületet egy, az x—x irányon átfektetett síkkal me tssz ük, akkor a 2. ábrán láthat ó hullámvonalat kapjuk metszésvonal gyanánt. Az x—x irányon át lesz egy olyan 35 metszősík, melynek metszete a legkisebb hullámmagasságokat adja. Ezen síkot normál metszősíknak, a metszetet pedig normálmetszetnek nevezhetjük. Ha most az 20 40 x—x irányra merőleges síkkal metsszük a hőátadó felületet, akkor ugyancsak hullámvonalat kapunk (3. ábra). Jellemző ezen metszetekre az, hogy a metszésvonal görbületi középpontja (A, A', A"); váltakozva a metszésvonal egyik, illetve másik oldalán fekszik (pozitív, illetve negatív 45 görbület). A működés megítélése végett vizsgáljuk meg azon esetet, amikor az 1. ábrán feltüntetett lemezből a 4., illetve 5. ábrabeli keresztmetszeti elrendezések szerint több 50 fekszik egymással párhuzamosan egymás felett, és bármilyen eszközökkel, pl. oldalsó burkolással elérjük azt, hogy a közeg ezen lemezek között az x—x irányban áramoljon, amikor tehát a 2. és 3. ábra- 55 béli keresztmetszetek mindegyikében hullámos áramvonalak fognak keletkezni. A közeg ezen lemezek között áramolva, a görbületeknek megfelelően a keresztekkel jelölt helyeken túlnyomást, a vonalkák- 60 kai jelzett helyeken pedig depressziót fog felmutatni. A nyomások ezen eloszlása az x—x irányú metszetekben (4. ábra) a fel- : vett áramlási irány természetes következménye, a feltüntetett nyomás ál lapot a 65 létesített áramlási folyamattal együtt egyensúlyi állapotot képez. Az áramlás irányára merőleges síkban fekvő 5. ábrabeli metszetekben azonban a túlnyomásos és depressziós helyeik ugyanily módon szintén egymás mellé kerülnek, anélkül azonban, hogy a keletkezett nyomáseloszlást ezen metszetirányban is egyensúlyban tartó, kívülről létesített megfelelő áramlás volna jelen, minek következtében a nyomásdiffereneiák ellensúlyozására az 0 75