109440. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés gázszegény és gázdús szénnek kokszfűtésre épített öntöttvas központi fűtőkazánban való elégetésére

bráijt, amely az égési levegő szelepét is­mert módon szakadályozza, egyidejűleg a kilincses adagoló és a szekunderlevegő sza­bályozójával kötjük össze. Mihelyt a gőz 5 a kazánban a legnagyobb nyomást eléri, a membrán elzárja a hamuejtő frisslég­szelepet, a szénadagolás és a szekunder­levegő bevezetése megszűnik. Amint a gőznyomás csökken., mind a három szer-10 kezet, a friss levegőt bevezető, a szenet adagoló és a szekunderlevegőt bevezető szerkezet ismét megindul. A tüzelőtelep­nek teljesen önműködő szabályozása foly­tán lehetővé válik, hogy gázdús szén elle-15 nében is, vékony réteggel fedett rostéllyal és élénk, korommentes lánggal fűthetjük a kazántelepet aránylag gyenge huzat alkalmazásával. A találmány saját ltoksz­szal nem rendelkező országokra nagy 20 jelentőségű, mert a kazánok olcsón besze­rezhető, közönséges szénnel fűthetők. A rajz 1. és 2. ábrája azt a szerkezetet mutatja, amelyet össze nem sülő szénhez használunk és pedig az 25 1. ábra a kazán és a tüzelés függélyes keresztmetszete, a 2. ábra pedig függélyes hosszmetszete. Viszont a 3., 4. ós 5 ábra azt a beren­dezést szemlélteti, amelyet összesülő szén­go hez használunk, ahol is a 3. és 5. ábra függélyes hosszmetszetet, míg a 4. ábra függélyes keresztmetszetet tün­tet fel. A 35 6. ábra az adagoló egy változatának függélyes keresztmetszete, végül a 7. ábra a hajtó és szabályozó szerkeze­tet szemlélteti nagyobb léptékben. A különben koksztüzeléshez használt 40 (a) rostély megmarad, amely felett nye­regtető alakú, vízhűtéses (b) rostélyt he­lyezünk el. Ezt a (b) rostélyt össze nem sülő szén használatakor, magassági irány­ban beállítható (c) töltőakna-betétcső 45 útján adagoljuk. A szenet a (d) garatba töltjük, amely benne lefelé csúszik és a (b) rostélyt oly vastagon fedi, mint amily méntékben beállítottuk a (c) töltőakna­betétcsövet magassági irányban. A (c) S0 töltőakna-betétcsövet kívül az (e) légkö­peny és samottbélés veszi körül, amely a szenet a (c) esőben hidegen tartja. Ez a légköpeny egyidejűleg a szekunderieve­gőt vezeti. Ez a szekunderlevegő az (f) 55 furatokon a lánghoz jut. A (g) szabályzó­szelepek a (h) membránnal állnak össze­köttetésben. Amint a gőznyomást és a melegvíz hőmérsékletet elértük, a (h) membrán elzárja a (g) szekunderlevegő szelepeket és az (i) frisslevegő szelepet 60 (3. ábra). Ha a nyomás csökken, a szele­pek önműködően ismét megnyílnak. A (c) csövet a (k) csavarokkal magassági irány­ban beállítjuk és ily módon szabályozzuk a tüzelőanyag rétegvastagságát a (b) ros- 65 télyon. Azáltal, hogy a koksztüzelésű üzemnél kokszszal teljesen megtöltött (m) töltőaknát a rostély mentén haladó (c) cső csak mintegy feléig tölti meg, az (m) aknában a láng fejlődésére igen előnyös 70 nagy tér keletkezik. Összesülő szén használatakor a (c) töl­tőakna-betétcső, amely állandóan teljesen szénnel töltött, nem használható, mert a szén a csőtorkolaton állandóan nagy da- 75 rabokká sülne össze. A szenet állandóan kotróvassal kellene kézzel feltörni, hogy a (c) csőben utánacsússzék. Ily üzem azonban lehetetlen. Ez oknál fogva össze­sülő szeneknél oly adagolót alkalmazunk, 80 amely a szenet kis mennyiségben önti az (n) ejtőcsövön át a nyeregtető-alakú (b) rostély élvonalára. Adagolóként mechani­kai (o) ívtolattyű (4. és 5. ábra) vagy léces (p) henger alkalmazható (6. ábra). 85 A mechanikai ívtolattyű körpályán ide­oda mozgó (q) ékből áll, melyet a (t) kilincskerékkel és az (s) forgattyúval mű­ködtetünk. A (q) ék a szén alatt tova­mozog, a továbbítási irányban való moz- 90 gásakor a (q) éken levő kicsiny függé­lyes felület pedig a szenet a rostélyra tolja le. A 6. ábra szerinti (p) továbbító­henger alkalmazásakor a kilincskerékkel való hajtás majdnem ugyanaz, mint az 95 ívtolattyúnál. A (t) kilincskeréknek, mind­két kiviteli alaknál, a kilincseket kikap­csoló szerkezete van. A (v) vonórúd, ame­lyet a pince födémjén rögzített, ingamoz­gást végző emelőkar fel- és lemozgat, a 100 (w) kilincsemelőkart fel- és lefelé húzza. Az (x) továbbítókilincs ennek folytán kapcsolódik a (t) kilincskerékkel és fel­felé mozgásakor meneszti. Hogy a kilincs ne menessze a löketnek megfelelő fogszá- 105 mot, a (t) kilincskerék és az (x) kilincs közé a köralakú (y) fedőnyelv lép, ami­vel a kilincs teljesen be- vagy kikapcsol­ható aszerint, amint az (y) nyelv az (x) kilincs iitját részben fedi vagy sem. A no kilinoskwék (z) tengelye körül forgó (y) nyelv pcníos helyzetét a (h) membrán, meg a membrán emelőkarjától az (y) nyelvhez vezető vonólánc szabja meg. Ha a gőzkazán nyomásmentes, akkor az (y) 115 nyelv teljesen szabaddá teszi az (x) továb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom