109436. lajstromszámú szabadalom • Balesetet ellenőrző- és jelzőkészülék motoros járművekhez

osztóhe'llyel köti össze. A rugós óramű egyik, pl. a "(12) korongjának palástján az ékalakú (13) bevágás van, amelybe a (14) csap körül, a (19) rugó hatásával 5 szemben, lengethető fegyverzetnek kiképezett (15, 16) kétkarú emelő (17) orra hatói és a (12) korongnak (18) nyílirányban való elfordulását megakadályozza, azaz a rugós hajtóművet elreteszeli. A (15, 16) 10 kétkarú emelőt a (20) szolenoid befolyásolja, amelynek az egyik sarkát a (21) vezeték a (7) áram vezetősínnel köti össze, míg a másik sarka a (22, 23, 24) vezetékek útján a jármű homlokoldalám, illetve 15 a hátsó végén elrendezett, szigetelten ágyazott (25) kontaktusokhoz csatlakozik (3., 4., 5. ábrák). A (25) ikontaktusok a jármű homlokoldalán elrendezett (26) és a jármű hátsó végén elrendezett (27) ütközősínek-20 kel együttműködnek. A (20) szolenoid egyik sarkát a (22, 28) vezetékek a szigetelt alapon rögzített rugalmas (29) kontaktussal kötik össze. A (30) csap körül mindkét forgásirányban kilendíthető (32, 33, 34) 25 kilincset alaphelyzetében (3. ábra) a (34) karra erősített, szabad végével a helytálló (35) csapra támaszkodó (31) rugó tartja. A (32) kilincskar a (15, 16) kétkarú emelő (15) karjának szabad végére illeszkedik, 80 azonban a (20) szolenoid gerjesztésekor, a (19) rugó hatásával szemben elforduló (15, 16) kétkarú emelő (15) karjának szabad vége alá hatol és azt az alaphelyzetébe való visszatérésében átmenetileg megaka-35 dályozza. A (36) kapcsoló egyik sarkát a (37) vezeték a (7) áramvezetősínnel, míg a másik sarkát a (38) vezeték, a (39) szolenoid egyik sarkával köti össze. A (39) szolenoid 40 másik sarka a (40) vezetéken át a (41) jelzőlámpa egyik pólusához csatlakozik. A (41) jelzőlámpa másik pólusa (42)-nél test. A (39) szolenoid fegyverzete a (43) csap körül lengethető (44, 45) kétkarú emelő, 45 mélynek (45) karját a (46) rugó állandóan a 3. ábrán látható, nem vonzott helyzetében igyekszik tartani. Ezt a hélyzetet a négyoldalú, hasábalakú (47) tok oldalfalán felfekvő (48) csavar mint ütköző szabja meg, 50 mely a (49) csavarral együtt a (44, 45) kétkarú emelő (44) karjának szabad végén az (50) kontaktuspecket rögzíti. Az (50) kontaktuspecek a (47) tok homlokfalán csúszik és a 3. ábrán látható helyzetben a 55 rugalmas (29) kontaktussal nem érintkezik. Az (50) kontaktuspecek, illetve a (44, 45) kétkarú emelő nincsenek szigetelve. A (36) kapcsoló elforgatható részével a , szigetélőanyagból való (51) kar egy darabból áll, amely a (2) vezérlőbütyök (52) 60 peckével és , a rugalmas (29) kontaktusrugóval égyüttműködik. A rugós óraművet az (1) csőtengelyen keresztülhatoló (82) tengely hasábalakú végére illesztett kulcscsal húzzuk fel. 65 A készülék működése a következő: Gázolásnál vagy bármilyen jellegű járműbalesetnél, a rugalmas (26) vagy (27) ütközősín (lökéselhárító sín) a 4. vagy 5. ábrán nagyobb léptékben feltüntetett, szi- 70 getelt (80) tokban elrendezett (25) kontaktust átmenetileg vagy maradandóan benyomja és testzárlat útján a (20) szolenoid áramkörét zárja. Az áramkör lefolyása a következő: (8) áramforrás pozitív sarka, 75 (9) vezeték, (6) áramvezetősín, (4) kontaktusdugó, (7) áramvezetősín, (21) vezeték, (20) szolenoid, (22, 23, 21) vezetékek, (25) kontaktus, test. A (20) szolenoid a (15, 16) kétkarú eme- 80 lőt (fegyverzetet) a (19) rugó hatásával szemben elforgatja. A (17) orr a (13) bevágást elhagyja és a (12) korong a (18) nyílirányban forogni kezd. A (15, 16) kétkarú emelő elfordulásakor 85 a (32) kilincskar a (15) kar alá csappan és azt az alaphelyzetébe nem engedi vissza. A hajtómű (1) csőtengelyére ékelt (2) vezérlőbütyök (2a) felülete az (5) rúd (5a) végét, a (3) csavarrugó hatásával szemben, 90 lefelé kezdi tolni, miáltal a (4) kontaktusdugó a (6, 7) kontak'tussínek közül kihúzódik és az áramkör a (6, 7) kontaktussínek között megszakad. A (4) kontaktusdugó kihúzódásának következményeként a 95 (10) elosztó nem kap áramot, tehát a motor leáll. Az (5) rúd függélyesben való vezetését a (47) tok felső és alsó lapjában kiképezett furatok, a felső határhelyzetét a (47) tok fenéklapja mint ütköző bizto- 100 sítják. A (2) vezérlőbütyök fokozatos elfordulása következtében az (5) rúd az alsó határhelyzetébe letolódik, az (5a) vége vagy orra a (2a) felületet fokozatosan elhagyja, 105 a (2) vezérlőbütyök hengeralakú palástrészével kerül érintkezésbe és mindadddig ebben a helyzetében marad, amíg a (2) vezérlőbütyök annyira el nem fordult, hogy a (2b) felület kerül az (5a) rúdvég szóm- 110 szédságába. Az (5) rúd szabaddá válik és a megfeszített (3) rugó hatása alatt, a 3. ábrán látható felső határhelyzetébe csappan. Ekkor a (2a) felület még nem érte él a 3. ábrán látható alaphelyzetét úgy, 115