109421. lajstromszámú szabadalom • Műszer testrészek kopogtatására orvosi vizsgálatokhoz

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109421. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Műszer testrészek kopogtatására orvosi vizsgálatokhoz. Dr. Benedek László egyetemi ny. r. tanár Debrecen. Pótszabadalom a 105882. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi január hó 19-ike. A találmány a 105882. lajstromszámú szabadalom összes igénypontjaiban védett műszer javítása, illetve továbbképzése és célja a kopogtató alkatrész (kalapács) 5 elektromos árammali működtetése. A találmány lényege, hogy a kopogtató kalapácsot szolenoid vasmagjával hozzuk kapcsolatba, melyet a szolenoid az áram be- és kikapcsolása folytán: a kopogtatás 10 céljaira ide-oda mozgat. Az áramnak be-és kikapcsolását célszerűen maga a kalapács végzi. Hogy a kopogtató mozgások a kellő ütemben, vagyis ne túl gyorsan menjenek végbe, a találmány értelmében 15 fékező berendezés van beiktatva. A kopogtató kézzel való szabályozására a készüléken áramkaposolót is alkalmazhatunk, melyet kézzel fölváltva be- és kikapcsolhatunk. A kalapács elektromos meghaj-20 tására a készülék tokjába kis elektromotort is szerelhetünk, mely a kalapácsot megfelelő mechanikai áttéttel mozgatja. A csatolt rajzon a találmány szerinti műszer három példaképeni kiviteli alak-25 ban van feltüntetve. Az 1. és 2. ábra az első kiviteli alak metszete két különböző helyzetben, míg a 3. és 4. ábra egy-egy további kiviteli alak metszete. 80 Az 1. és 2. ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál a (36) kalapács ütései elektromos úton a (37) szolenoid segítségével létesíttetnek. E célból a kalapács a (38) vasmaggal áll összeköttetésben, amelyet a 35 szolenoid, gerjesztésekor a (39) rugó ellenében felemel. A gerjesztés megszűntével a (39) rugó a kalapácsot a (40) tokból kiálló (41) rugalmas párnához üti. Egy tetszésszerinti (41') áramforrás önműködő1 ki- és bekapcsolására a (40) tokban (42) 40 emeltyű van ágyazva, melynek egyik vége a (44) dugattyú (43) rúdjával kapcsolódik; a (44) dugattyú a (45) hengerben ide-oda mozgatható. A (42) emeltyű továbbá csuklósan kapcsolódik a (46) rúd- 45 dal, amely áthatol a szolenoid (47) fedelének furatán; a (42) emeltyű végül a (48) mozdulatlan csap körül lengethető (49) csuklótaggal áll kapcsolatban. A (43) dugattyúrúdnak (50) ütközője van, amely az 50 (51) csap körül lengethető (52) kapcsolóemeltyűre hat. A szolenoidtekercs egyik vége az (53) vezeték révén az áramforrás egyik sarkával kapcsolódik, míg a másik végs az (54) kontaktussal áll összekötte- 55 tésben. Az áramforrás másik sarka az (55) kapcsoló révén az (52) kapcsolóemeltyűvel kapcsolódik. A berendezés nyugalmi helyzetében (2. ábra) az (52) kapcsolóemeltyű érintkezik az (54) kontak- 60 tussal; az áram bekapcsolásakor a (38) vasmag a szolenoidba huzatik (1. ábra), miáltal a vasmag a (46) rudat ós ezzel együtt a (42) emeltyűt fölfelé taszítja. Ezáltal az (50) ütköző az (52) kapcsolóemel- 65 tyűt oly módon lengeti ki, hogy az (54) kontaktus kikapcsoltatik, mire a (39) rugó a kalapácsot leüti. Ezáltal a (42) emeltyű az (56) húzórugó hatására leesik, miáltal a (44) dugó a (45) hengerben lefelé moz- 70 dul el. A dugattyú löketének végén az (50) ütköző az (52) emeltyűt ismét kilengeti úgy, hogy az (54) kontaktus zárul, mire a leírt művelet ismétlődik. Hogy a (44) dugattyú mozgását lehetővé tegyük, 75 a (45) henger fenekén (57) légszelepet he-