109415. lajstromszámú szabadalom • Üveg-vasbetonépítmény

Megjelent 1034. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^||jgj||| SZABADALM1 BI R ÓSÁ(J SZABADALMI LEÍRÁS 109415. SZÁM. — VllI/g'. OSZTÁLY. Üveg-vasbetonépítmény. Liese Pál igazgató Berliii-Tempelhof. A bejelentés napja 1932. évi április hó 12-ike. A találmány olyan üvegvasbetonépít­mény, különösein üvegvasbetonfödém, mely­nél az üvegtestek tartója kereszteződő bor­dákból alkotott vasbetonrácsszerkezet. Ezt 5 a rácsszerkezetet az építkezés helyén, for­makeretekben állítják elő, melyeket hé­jazáson akként soroznak egymás mellé, hogy a keretek homorú oldalfalai keresz­teződő vályúkat alkossanak, melyekbe az-10 tán vaspálcákat raknak és betont öntenek. A kereteket betonból már eddig is elő­állították. Ekkor a keretek, melyekkel a vályúkba öntött beton köt, az építmény maradandó részei. Ezeket a kereteket a 15 gyakorlatban csak gyárilag., különleges be­rendezésekkél lehet elkészíteni. A beton­keretek falvastagságának megfelelő nagy­nak kell lennie, hogy kezelés közben össze ne törjenek. A keretek nagy falvastagsága 20 az üvegvasbetonszerkezet fényáteresztésétis csökkenti, minthogy a keretek az üvegtes­tek tartói. Ezenkívül a keretek súlya nagy, úgyhogy különösen üvegvasbetonfödémek­nél már csupán a keretek miatt is erősebb 25 betonbordákat kell alkalmazni, ami isimét a fényáteresztőfelületet csökkenti és a szer­kezet súlyát növeli. A beton továbbá a levegőből nedvességet von magához és mint­hogy tapasztalat szerint a kereteken zsiigo-30 rodás folytán gyakran repedések jelentkez­nek, a nedvesség könnyen előrehatolhat a vasbetétekig és ezeken rozsdát okozhat. Vé­gül a beton aránylag jó hővezető, mely különösen üvegvasbetonfödémefenél jelen-35 tékeny hőkicserélődést enged meg az el­fedett tér és a külső levegő között. A találmány szerint ezeket a hátrányokat akként kerüljük el, hogy az építményben maradó kereteket vékony hőszigetelő masz-40 száből készítjük, mely a keretek közötti vályúkat kitöltőanyaggal (betonnal) köt. Hőszigetelő masszákból álló testeket tud­valevőleg sajtolás vagy öntés útján igein vékony falakkal és egyúttal mégis nagy szilárdsággal lehet előállítani. Az ilyen 45 masszából a vasbetonrácsszerkezet képzé­sére készített keretek használatánál a fény­áteresztés, pl. üvegvasbetonfödémnél, lé­nyegesen nagyobb, minthogy egyrészt a ke­retek csekély falvastagsága miatt az üveg- 50 testek elfedése kisebb, másrészt pedig a keretek kisebb súlya folytán a vasbeton­bordák gyengébbek lehelnek. Ezenkívül a vasbetonrácsszerkezet egész alsó oldalát be­borító keretek rossz hővezetésük folytán 55 kitűnő hővédelmet nyújtanak az üveg­vasbetoné p ítménynek. A keretek előnyösen sajtolt, rostos anyag­ból elsősorban sajtolt aszbesztcementből áll Inak, mely a vályúk betonjával kőt. 60 A keretek anyagául kumarongyantából álló anyag is alkalmas, melyet, lithopon és esetleg kemény viaszok, nagy molekula­súlyú kemény szónhidrogének vagy kau­csuk hozzáadása mellett, töltőanyagokkal 65 összeömlesztünk. Ebből az anyagból készült keretek kis falvastagság mellett nagy szi­lárdságúak, csekély súlyúak és rossz hő­vezetők. Ezenkívül ilyen kereteket az üveg­vasbetonépítmény felállítása helyén öntő-, 70 illetve döngölőformákkal könnyeit állítha­tunk élő. A mellékelt rajz a találmány szerinti üvegvasbetonfödém egyik foganatosítási alakját példaképpen tünteti fel. Az 75 1. ábra a födém egy része felülnézet­ben. A 2. ábra metszet az 1. ábra A B vonala szerint. A 3. ábra egy formakeret távlati képe. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom