109404. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet mozgatható falú és forgattyús vezérlésű gázmérők mérési hibagörbéjének kiegyenlítésére

sánál már eleve tekintetbe vesszük. Ha most a gázmérő fordulatszáma nő, akkor kitűnik, hogy az alkalmazott fojtás követ­keztében a töltéstérfogat a fordulatszám 5 növekedésével önműködően kisebbedik. Ez azonban a fojtóhatás megfelelő megszabá­sánál lehetővé teszi, hogy a gázmérőnek nagyobbodó terhelésnél növekvő kisebb jelzése önműködően kiegyenlítődjék. 10 A mellékelt rajzok a találmány szerinti szerkezet több foganatosítása alakját példaképen tüntetik fel. Az 1., la. és 2. ábrák tolattyús vezérlésű négykamrás mérőnél a kitűzött feladat 15 megoldására különösképen egyszerű mó­don alkalmas foganatosítási alakot szem­léltetnek. Az 1. ábra gázszámláló tolattyújának és mérőkamrájának metszete. Az 20 la. ábra az 1. ábra szerinti tolattyú fe­lülnézete. A 2. ábra a tolattyút középhelyzetben, metszetben tünteti fel. Könnyebb áttekin­tés kedvéért csak egy mérőkamrát ábrá-25 zoltunk, holott rendszerint kettőt vagy többet alkalmazunk és ennek megfelelően több forgattyú is hat a forgattyútengelyre. Az 1, ábrán a mérőkamra membránja kevéssel a baloldali holtponti helyzete 30 előtt van. Az (1) forgattyútengelyen egy­máshoz képest 90° alatt elhelyezett (2) és (2') forgattyúkarökat ebben az időpontban a számlálónak egy nem ábrázolt második membránja hajtja a nyíl irányában. A (3) 35 bevezetőtérben van az (1) forgattyúten­gely és a (4) tolattyúszekrény az (5) to­lattyúval, melyet a (2') forgattyúkar a (6) tolórúddal hajt. (7) és (8) a (10) és (11) mérőkamrákba vezető csatornák, (9) pedig 4-0 a, fogyasztóhoz vivő kivezető csatorna. A (7) csatorna a baloldali (10) mérőkamrá­val, a (8) csatorna pedig a jobboldali (11) mérőbamrával áll összeköttetésben. A két mérőkamrát a (13) tányérral erősített (12) 45 membrán különíti el egymástól. A (13) membrántányérhoz szilárdan csatlakozik a (14) vezetőrúd, mely a (15) tömítőszelen­eében esúszhatik és a (3) bevezető térben végződő végével a (16) tolórúddal osukló-50 san csatlakozik a (2) forgattyúkarhoz. Az ábrázolt helyzetben a (12) membrán­nak a (13) tányérral együtt még az (u) utat kell megtennie a holtponti helyzetig, a tolattyúnak pedig még a (v) darabbal 55 kell elmozdulnia. A tolattyú eddig szoká­sos (1) hossza mellett, mely kb. 0.5—1 mm. nagyságú (z) túlfedést foglal magában (2. ábra), a feltüntetett helyzetben a (3) tér­ből még gáz áramolhatik a (6) csatornába és a (11) kamrába (1. ábra), ahol a gáz a 60 membránt tovább tolhatja és a kamrát tovább töltheti, mialatt a megmért gáz a (10) kamrából a (7) csatornán át, a tolaty­tyú alatt, a (9) kivezető csatornába juthat. A tolattyú csak akkor kezd zárni, miután 65 a (v) darabbal továbbhaladt, vagyis miután a membrán a feltüntetett helyzet­ből az (u) darabból továbbmozgott, Ami­kor a (2') forgattyú pontosan a függélyes helyzetbe érkezik, a tolattyú a 2. ábra sze- 70 T'inti középhelyzetben van, melyben a (7) és (8) csatornák a (z) darabbal vannak túl­fedve. A membrán ezalatt gyakorlati ér­telemben mozdulatlan maradt. A találmány szerint a tolattyút beve- 75 zető szélein (v) hosszúságú járulékos túl­fedéssel hosszabbítjuk meg, úgyhogy az a gáz beáramlását a (8) csatornába (1. ábra) már a feltüntetett helyzetben, tehát jóval a membrán holtponti helyzete előtt so elzárja. Ezzel együtt a (11) kamra is idő­előtt elzáródik, mialatt a (10) kamra még további gázmennyiséget tolhat ki. Mint­hogy azonban a (2) forgattyúkar a (13) membrántányért az (u) darabbal kény- 85 szerművesen tovább tolja, a (13) tányér a (11) kamrában szívó dugattyúként műkö­dik, vagyis a hajlékony (12) membránfal a kihúzott vonallal jelzett domború alak­ból az eredmény vonallal jelölt alakba tér 90 át, mialatt a (13) tányér az eredmény­vonallal jelölt helyzetig folytatja útját és j a (2) forgattyúkar a holtponti helyzetébe ; jut. A hajlékony (12) membrán rugalma­san utánaenged, tehát a tér- és feszültség­beli különbséget kiegyenlíti. A (8) csatornába áramló gáz korai le­fojtása — amint kísérletekből kitűnt — már azt eredményezi, hogy növekedő for­gási sebességnél növekedő töltéshiány lép fel, mely a jelzést nem csökkenti, mint a csekély (z) túlfedés a normális tolattyú­nál (2. ábra), hanem azt a túlfedés nagy­ságának mértékében többé-kevésbbé nö­veli. Ha a beömlőszélek járulékos (v) túl­fedésében a tolattyúmozgás irányában kb. a régi normális fedőélig érő kicsiny (17) nyílást alkalmazunk (la. és 2. ábrák), akkor a (11) mérőtér <1. ábra) a mérő ki- ] csiny terhelésénél és lassú járásánál tel­jesen megtelhetik, mintha nem is volna korai fojtás és túlfedés. Növekedő sebes­ségnél azonban a (17) nyílás a mind­inkább csökkenő beáramlási idő miatt 1 igen kicsinnyé válik, növekvő töltéshiány lép fel, mely mindinkább megközelíti a teljes fojtás fent ismertetett állapotát. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom