109401. lajstromszámú szabadalom • Aszfalt-tartály és eljárás előállítására

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. HAGYA!! KIRÁLYI ^^® SZABADÁIiD BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS lOÍMOlv SZÁM. — Xí/b. OSZTÁLY, y*® O Aszfalt-tartály és eljárás előállítására. Mc. Connell Sanders James vegyész London. A bejelentés napja 1933. évi április hó 8-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1932. évi április bó 13-ika. A találmány aszfaltot tároló fémtartály, pl. hordó, dob. Aszfalton az alábbi leírásban szilárd, félszilárd vagy képlékeny bitumenes anyagot értünk, pl. bitument, 5 kátrányt vagy szurkot, még pedig mind a természetben előforduló, mind nyersolaj, szénkátrány stb. és ezek származékainak desztillációja, elgőzölögtetése vagy besűrítése útján kapott, mesterséges termékeket. 10 Ezek az anyagok, vegy és fizikai tulajdonságaik folytán, fémek felületeihez való tapadásra hajlamosak. Az aszfalt azért tapad a fémfelülethez, mert — tekintet nélkül arra, vájjon meg-15 ömlesztett vagy szobahőmérsékleten megdermedt aszfaltról van szó — felületi feszültsége kisebb a fémekénél és a tapadás feltételeit az aszfalt-fém érintkezési felületén fellépő felületi energiának az a tö-20 rekvése szabja meg, hogy minimális értéket igyekszik elérni. Az aszfaltot, használat céljából mechanikai úton, kikaparással, de hevítés nélkül távolítják el a tartályból. 25 Aszfaltnak a tartály fémfélületéhez való tapadásának meggátlására, eddigelé a tartály belső felületét agyaggal, mésszel vagy rokonanyagokkal vonták be. Ez a bevonat az aszfalt kikaparásánál könnyén vált lö 80 á tartály faláról. Az eddigi bevonatok nem váltak bé, mert mechanikai szilárdságuk csekély és rosszul tapadnak a fémhez. Ha a tartály kezelésé vagy szállítása közben a bevonat repedezett vagy lepattogzott, 85 az aszfalt a keletkezett folytonossági hiányokon a tartály fémfalához jutott és odatapadt. E bevonatok tóvábbi hátránya, kogy rendesen hozzátapadtak a tartályból eltávolított aszfálthoz, melyfleknem csupán külső megjelenését, hanem ipari hasz- 40 nálhatóságát is károsan befolyásolták. Az e hátrányok kiküszöbölését célzó találmány eljárás az aszfalt felvételére való fémtartályok belső felületének vagy a fémtartályok falain esetleg már az aszfalt be- 45 vezetése előtt jelenlévő, az aszfalttól különböző anyagok felületének kezelésére, mely az aszfaltnak az említett felületekhez való tapadását tetemesen csökkenti vagy elenyészti, úgyhogy a két anyag (fém-asz- 50 falt) sokkal könnyebben válik el egymástól mechanikai úton. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a tartály belső felületére oly folyékony vagy félfolyékony hártyát vagy be- 55 vonatot rakunk fel, melynek tapadása a tartály belső felületéhez nagyobb, mint a hártyának vagy bevonatnak belső kohéziója, de az aszfalt felületével szembeni adhéziója kisebb a hártyák vagy bevona- 30 tok belső kohéziójánál, úgyhogy a hártya vagy bevonat jobban nedvesíti, tapad, ill. egyesül, a fémtartály felületét, ill. felületéhez. ill. felületével, mint az aszfalt felületét, ill. felületéhez, ill. felületével. A hár- 95 tyák vagy bevonatok tehát szelektív hatásúak, mert a tartály felületével szemben vonzók, de az aszfalt felületével szemben taszítók. Az alkalmazott hártyák vagy bevonatok tehát a fémtartályok természetes 70 felületeit vagy azokra felrakott más anyagok, pl. oxidok felületeit, vagy agyag-, mész-, cink-, vagy festékbevonatokat helyettesítenek. A fémfelületekre felrakott filmek vagy 76 bevonatok vízben oldható sók- oly tömény vizes oldatai lehetnek, melyeknek felületi feszültsége nagyobb az aszfalt, ^é kisébb