109398. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109398, SZÁM. — Il/'h. OSZTÁLY. Fűtó'kályha. Pipis János malomtulaj (Ionos és ifj. Lang István János kőműves Tótkomlós. A bejelentés napja 1933. évi március hó 30-ika. A szabadalom tárgya íűtőkályiia, mely az eddig használt cserépkályháknak Javítása, egyszerűsítése. A találmány szerinti fűtőkályhának összeállítása és felépítése 5 sokkal rövidebb idő alatt mehet végbe, mint az eddigi cserépkályháknál, miértis a találmány szerinti kályha felépítési költsége is lényegesen kisebb, amellett, a találmány szerinti cserépkályhánlak külső 10 felülete az eddigi cserépkályhákéhoz viszonyítva lényegesen nagyobb és nemcsak hősugárzással, hanem légkeringéssel is fűt. A kályhát nemcsak szakképzett kályhás, hanem bármely iparos (lakatos, kő-15 műves stb.) egyszerű használati utasítás alapján könnyen és gyorsan felépíthetik. Az eddigi cserépkályrhákat négyzetalakú táblákból állították össze. E négyzetes táblácskáknak összeillesztése egyfe-20 lől, másfelől a ifüstjáratoknak kiképzése a kályhatest belsejében, sok mimikával és vesződséggel járt és hosszas előzetes gyakorlatot igényelt. A találmány szerinti kályhánál laz eddigi égetett és zománco-25 zott négyzetes táblácskák, valamint a hasonló kiképzésű sarokrészek teljesen hiányoznak, úgy szintén nem kell a kályha belsejében a füstjáratok létesítésére közfalakat építeni. Mind e hátrá-30 nyokat azáltal küszöböljük ki, hogy a kályhát lényegében négyféle elemből állítjuk össze, melyek közül !a legalsó a hamuteret, az azután következő a tüzelőteret, az azután következő egymásmellé 35 sorakozó elemek a füstjáratokat, a legfelső rész végül a fedőlapot alkotja. E részek egymásrahelyezésével a kályhát néhány perc íalatt felépíthetjük. A rajzon a kályhának egyik példaképeni kiviteli alakját láthatjuk, melytől a 40 gyakorlatban lényegének érintése nélkül, sokféleképen el is térhetünk. Az 1. ábra a kályhának függélyes hosszmetszete, részbeni elölnézete, a 2. ábra metszet az 1. ábra C, D, E, F 45 törtvonala szerint, a 3. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, a 4—5. ábrák részleteknek távlati képei, míg a 50« 6. ábra a kész kályhának távlati képe. A h'amuteret az üreges (b) test alkotja, mely felül nyitott és melynek mellső részén az (1) hamuajtó van. E (b) hamutértesten a (c) tüzelőtértest nyugszik, mely- 55 nek fenéklapján a (c') tüzelőrostély van, mellső oldalán pedig a (k) tüzelőajtó van. A (c) tüzelőtértest lényegében szintén üreges test, melynek azonban a (b) hamutértesttől eltérően (c") fedőlapja is van, 60 amelyen a (h, h') áttörések vannak. Jelen példánál négy sor áttörés van, melyek közül a szélső (h) áttörések a (c) tüzelőtértestnek tüzterébe torkolnak, míg a két középső (h') áttöréssor a (c) test (c") fedő- 65 lapjának alsó oldalán lévő (i) csatornáiba torkolik (1., 2. és 5. ábrák), mely a kályha homlokoldala felé zárt, míg hátsó részéből a (j) füstcső indul ki. Egy-egy ilyen (h, h') áttöréssorozatra 70 egy-egy (d) füstcsatornatest illik, melyben ugyanannyi függélyes (f) csatorna van, mint ahány áttörés van a (c") fedőlap egy-egy (h) viagy (h') áttöréssorában. A (d) testekre legfölül az ugyancsak üreges 75