109395. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső közvetett hevítésű katódával

Meg-jelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^gggKL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109395. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektromos kisütó'cső közvetett hevítésű katódával. N. V. Philips' Gloeilampenlabriekeii cég" Eindhoven. A bejelentés napja 1932. évi március hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi május hó 1-je. A találmány közvetve fűtött katódájú elektromos kisütőcső. Ily katóda rendszerint hengeres fémtestből iáll, mely a tulajdonképeni katódatest és melynek bel-5 sejében van a fűtőtest, mely magas hőmérsékleten olvadó fémből, pl. wolfrámból való, hajtűalakú drót lehet. A katódatest rendszerint nikkelhenger, mely, szigetelő anyag esetleges közbeiktatásával, .0 a fűtőtestet némi távolságban körülveszi és melynek külső felületét elektronokat erősen emittáló réteg, pl. báriumoxid borítja. Az ily módon szerkesztett fcatódákat a csőben általában oly támasztékokkal 5 rögzítik, melyek a katódatest felső és alsó végéhez vannak erősítve. E támasztékok egyike egyúttal a katóda áramvezetékéül hasznosítható. "Kitűnt, hogy az ily katódával felszerelt 0 kisütőcsövek üzeménél hátrányok lépnek fel. melyek lényege a nagyon egyenlőtlen emisszió. Megállapítottuk, hogy ez arra vezetendő vissza, hogy a hőmérséklet a katódatest felületének különböző helyein 5 nagyon különböző; a hőmérséklet különösen e test végein lényegesen alacsonyabb, mint a felület más helyein. Megállapítottuk, hogy ez a katódatest végein beálló hőelvezetés folyománya, miután a katóda ) e helyeken támasztékokkal vagy áramvezetékekkel van összekötve. A találmány célja a jelzett hátránynak egyszerű szerkezetű közvetve fűtött katódájú elektromos kisütőcsővel való kikü-1 szöbölése. A találmányunk szerinti elektromos kisütőcsőnek oly közvetett hevítésű katódája van, melynek fűtőteste és katódateste oly alakítású, hogy a katóda felület-i egységére jutó hőmennyiség a katóda támasztási pontja közelében nagyobb, mint a katóda más részein. Ily módon az egész katódafelületre egyenletes vagy majdnem egyenletes hőmérsékleteloszlást kaphatunk, ami az eddigi közvetett fűtésű ka- 45 tódákénál jobb emissziót eredményez. Előnyös, ha a katódatest csövecskéből van és ha e csövecskének a támasztási helyek közelében kisebb keresztmetszetet adunk, mint a csövecske többi részén. A támasz- 50 tási hely 'közelében fekvő rész e célból pl. kúpalakú lehet. Nagyon jó hatás adódik, ha a katóda fűtőtestének valamely támasztási pont közelében a katóda hosszegységére nagyobb hosszat adunk, mint a 55 katóda más helyein. Nagyon jó eredmények érhetők még el, ha a fűtőelemnek a katóda támasztási pontja közelében hosszegységenként nagyobb ellenállást adunk, mint ez elemnek egyéb helyein. Azt ta- 60 pasztaltuk, hogy e szerkezeteknél a katódatest majdnem egyenletes hőmérsékletű. A fűtőelem valamely meghatározott részének katódafelületegységenkint fejlesztett hőmennyiségén a következőket kí- 65 vánjuk érteni: Képzeljük el, hoigy a katódából oly darabot vettünk ki, melyet a katóda hosszirányára merőleges két párhuzamos felület határol. Ezen katódadarabhoz a fűtőelem meghatározott része 70 tartozik. Ha az elemen áram folyik át, a fűtőelem e részében bizonyos hőmennyiség fejlődik. A katóda megfelelő részének bizonyos emittáló felülete van, melynek nagyságát meg lehet állapítani. Ha a fej- 75 lesztett hőmennyiségből és a felület nagyságából a hányadost meghatározzuk, megkapjuk azt a hőmennyiséget, melyet a fűtőelem megfelelő része fejleszt a katódafelület egységére számítva. E hánya- 80