109374. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű vízijárművekhez, különösen evezős csónakokhoz

Meg-jelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109374. SZÁM. — XV/c. OSZTÁLY. Hajtómű vizijárművekhez, különösen evezős csónakokhoz. Perci Egon igazgató és Szekér József oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi november hó 8-ika. Ismeretes, hogy vízi jármű veknél, különösen olyanoknál, amelyek lapátos kerékkel, vagy evezőlapáttal vagy propellerrel hajtatnak, a hatásfok nem kielégítő. Enj nek egyik oka, hogy pl. lapátos keréknél csak azon lapátnak hatásfoka a legnagyobb, mely forgás közben merőleges irányban merül a vízbe, míg e lapát utániaknak hatásfoka fokozatosan csökken. ) Az evezős lapátnál ugyanez az eset áll fenn, mert hatásfoka akkor a legelőnyösebb, midőn tolla, illetve lapátja merőleges irányban van a vízben. Ekkor a reakció által létesített előrehaladó mozgás i legnagyobb sebességét éri el. A találmány oly hajtóműre vonatkozik, mely e hátrányt kiküszöböli és lényege, hogy az evező tolla csuklós és lengő mozgást végezhet, mely a külön darabot ké-5 pező evezőnyéllel, illetve evezőrúddal, vagy a hajótest helytálló részével, hajtómű közvetítésével, olyképp van összekötve, hogy az evezők meghúzásával a tollak a vízi jármű mindkét oldalán, a jármű előre-5 haladó irányában, merőleges irányban tartatnak, míg az evezőrudak tolásakor a tollak a vízben kis ellenállást nyújtanak, illetve ernyőszerűeri csukódnak, vagy pedig ismert módon a vízből kiemeltetnek. D E találmányi gondolat alapján a hajtómű és evezőszerkezet több módosítást, kiegészítést és kivitelt enged meg, azonkívül bármily csónakra vagy más vízijárműre felszerelhető anélkül, hogy a talál-5 mány lényegétől eltérnénk. Mellékelt rajz a találmány három kiviteli példáját tünteti fel. Az első kivitel szerint a hajótest két oldalán csigák között megfelelőeni körülvezetett kötélre, vagy huzalra emyőszerűen 40 nyíló és a víz hatása alatt önműködően csukódó, csuklós evezőtollak, illetve lapátok vannak erősítve, mely tollakat, pl. vitorlavászon ernyőszerűen köt össze egymással. A két szélső csiga közötti vezető- 45 csiga külső homlokoldalára fogaskerék van erősítve, melybe a forgathatóan ágyazott evezőnyélre, illetve rúdra erősített fogasív kapaszkodik úgy, hogy az evezőrudak meghúzásakor és tolásakor az eve- 50 zőtollak berendezése a hajótest két oldalán, a hajótest hossztengelyével párhuzamos irányban bizonyos út hosszában ideoda mozog és ennek megfelelően a merőleges irány eléréséig nyílik, vagy csukó- 55 dik. A hajtómű áttételi viszonya ismert módon tetszés szerint változtatható, miáltal a tollberendezés útjának hossza szabályozható. A rajzon feltüntetett második kiviteli 60 alak szerint, a csigák körül vezetett ideoda mozgatott vonóhuzal felső és alsó részébe ellenkező értelemben nyíló és csukódó, tetszés szerinti számú evezőtollberendezés van iktatva úgy, hogy az evező- 65 rudak meghúzásakor, pl. a felső és a rudak tolásakor az alsó huzalréstzíbe iktatott evezőtollberendezések nyílnak és fordítva úgy, hogy az evezőrudak meghúzása és tolása a vízjármű előrehaladását létesíti. 70 A rajzon feltüntetett harmadik kivitel egyszerűbb. E kivitelnél a toll az evezőrúd végével csuklósan van összekötve és a toll kétágú himbája a hajóitesttel, vagy az evezőrúd helytálló bakjával kötél, vagy 75 huzal révén olyképp van összekötve, hogy a toll a jármű előrehaladó irányában állandóan merőleges irányban tartatik,