109370. lajstromszámú szabadalom • Bitumen alkalmazásával készült táblás parketta-padló

13. ábra a vakpadlóalap alátétlemeze távlati nézetben. A 14., 15., 16. ábrák különböző vakpadlódeszkák távlati nézete. A 5 17., 18. ábrák kétféle vakpadlóalap keresztmetszete és a 19. ábra egy padlóburkolatot mutat be vakpadló alépítménnyel távlatilag. Az 1. ábra szerinti tábla szerkezetalkotó 10 részei alul (Q) bitumenes keverék, felül parketta elemek. A 2—12. ábrák szerinti parkettaelemek, eltérően az eddig használatosoktól, (S) oldaléleiken teljesen símálc — tehát sem eresztékkel, sem horonnyal 15 kiképezve nincsenek — csupán (b) alsó fedőlapjukon van (Xa) fecskefark alakú horony, melynek (la) mélysége 2—3 mm., hogy a parkettaelemek a bitumenes maszszából ki ne pattanhassanak. A parketta-20 elemek (C) vastagsági mérete 12—15 mm. Az (a) fedőlapjuk meg van munkálva, (b) alaplapjuk azonban szőrösen, azaz megmunkálatlanul hagyandó, hogy a bitumenes keverék a parkettaelem rostszálaiba 25 jobban beleragadjon, (S) oldaléleik nagyon gyengén rézsútosak, hogy az elemeket hézagmentesen lehessen egymáshoz szorítani. Tekintve azt, hogy a parkettaelemek (S) 30 oldalélei sírnák, a 22—25 mm. széles lécek, melyeket azelőtt elhasználhatatlan, értéktelen nyersanyagnak tekintették, most parkettává könnyen feldolgozhatók. Mivel (C) vastagsági Méret fele a már ismert 35 parkettaelemekének, a fa nyersanyagánál tekintélyes, 50—60% nyersanyagérték megtakarítása érhető cl. A táblákat kétféleképpen állíthatjuk elő. Mindkét előállítási módhoz a táblák nagy-40 sága és alakja szerint szorító sablonok szükségesek, hogy egyrészt a táblák mértani alakjai és méretei megegyezzenek, másrészt, hogy a bitumenes keverék megmerevedéséig a tábla szélein le ne csurog-45 hasson, illetőleg ki ne nyomódhassék. Az egyik előállítási módnál a parkettaelemeket (a) fedőlapjaikkal a sablon fenekére fektetve, a sablont melegen folyós bitumenes keverékkel színültig kiöntjük 50 és azt teljes megmerevedése előtt lesimítjuk, vagy lehengereljük. A bitumenes keverék összetétele: 300 súlyrész bitumen, 120 sr. kőszénkát rány-szurok, 90 sr. kőszénkátrány, 50 sr. tőzeg, 20 sr. ozokerit, 55 50 sr. faszén, 370 sr. mészkőhomok. A másik előállítási módnál a parkettaelemeket ugyanúgy mint előbb, sablonba rakjuk. Bitumenes keverék helyett azonban a parkettaelemek (b) alaplapjait híg bitumen emuisióval vékonyan bekenjük 60 ós efölé őrölt aszfalt kőzetlisztet teszünk, —• rossz minőségű, azaz 25—35% bitumen tartalmú aszfaltkőzetet (epurét) őrölünk lisztté — minden ragasztószer hozzáadása nélkül és hidraulikus sajtóban magas, kb. 65 150—200 atin. nyomással lepréseljük. Ez eljárásnak különös előnye az, hogy a táblák sokkal szilárdabbak, hővel szemben teljesen érzéketlenek és így nagyterhelésű helyiségekben sokkal jobban ellentállók. 70 Azonkívül a természetes aszfaltkőzet ilyen csekély bitument ártalom mellett úgyszólva értéktelen, tehát mint nyersanyag számításba alig jöhet, s így az egész tábla előállítási ára is csekélyebb. 75 Az ekként előállított parkettatáblákat az alapra oly módon ragasztjuk, hogy mind a parkettatáblákat alul, mind az alapot híg bitumenes emulsióval bekenjük és a táblákat az alaphoz préseljük. Hogy 80 azonban a táblák lefektetése után teljes egészet alkossanak, a táblák oldalszéleit is bekenjük, s csupán arra kell ügyelni, hogy a táblák egymáshoz illesztése hézagmentesen történjék. 85 Ha a padlószerkezet könnyűsége miatt vakpadlót alkalmazunk, akkor a gombásodás és korhadás elkerülésére a 17. vagy 18. ábrákban bemutatott vakpadló szerkezetek valamelyikét alkalmazzuk. A 17. 90 ábra szerint a már ismert, rendes távolságra rakott párnafákra a 14. és 15. ábrákban bemutatott vakpadlódeszkákat szegezzük felváltva és pedig úgy, hogy a (I) és (II) jelű padlódeszkák (x) és (y) 95 rézsútos élei között lévő (2a) hézag 2—3 mm. legyen; a (II) deszkák alá a 13. ábra szerinti (III) alátéteket rakjuk. A (I) vakpadlódeszkára jellemző, hogy (x) élőin rézsútos horony van, a (II) deszka kereszt- 10C metszete pedig trapézalakú, s (y) éleinek liajlása a (I) deszka (x) éleinek hajtásával megegyező. Az alátét deszkácska (v) vastagsága a (I) deszkák (lf) méretével egyenlő, (sz) szélessége a (II) deszkák szé- 10E lességének kétharmada, (h) hossza pedig a párnafák szélességével megegyező. A (I) deszka (lb) mérete a (II) deszka (le) méretével egyenlő. A 18. ábra szerint a szokásos távolságra 110 rakott párnafákra a 16. ábra szerinti (IV) deszkákat szegezzük. A (IV) deszkákba (ld) csatornát gyalulunk. A (IV) deszkákat egymás mellé (2b)-vel jelölt 1'lKi—2 cm. távolságra rakjuk. li£ Az előbbi padlószerkezetnél lévő és a