109370. lajstromszámú szabadalom • Bitumen alkalmazásával készült táblás parketta-padló

Megjelent 1934. évi április hó 3-án . . SIAGYAE KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109370. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Bitumen alkalmazásával készült táblás parketta-padló. Kováts Tibor műszaki tisztviselő Rákoscsaba és Péntek György parkettaasztalos Budapest. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 26-ika. A ínostanában leginkább használatos parkettapadlókat úgy állítják elő, hogy vakpadlóra horonnyal ós eresztékkel ellá­tott parkettadeszkákat a lerakás sorrend-5 jében egymás mellé szegeznek. E padló legfőbib hibája, hogy a beszáradásból ke­letkező kisebb-nagyobb hézagok a legkü­lönbözőbb élősdiek melegágya, hogy rajta járva kellemetlenül recseg, nedvesség, víz 10 hatolhatott a hézagokon keresztül, mely a vakpadló alatt lévő törmeléket át ned­ve sí ti, a vakpadlót korhadásnak indítja, s így az egész padló idő előtt használhatat­lanná válik. 15 E hátrányok kiküszöbölésére különböző kísérleteket tettek. Megpróbálták a padló alapépítménye és a parkettadeszkák közé melegen folyós asztfaltmasszát önteni, hogy szigetelő, hézag- és repedésmentes, 20 higiénikus burkolatot kapjanak. Némi eredményt el is értek ugyan, de ezzel szemben hátrányok keletkeztek. Nevezete­sen a parkettadeszkáknak az aszfaltmasz­szába való lerakásánál nem lehetett bizto-25 sítani a felső felület egyenletes simasá­gát, irfért az alapépítményre való kiöntés­nél a massza fokozatos lehűléssel egyide­jűleg gyorsan sűrűsödött, miért is a desz­kákat nem lehetett egyformán a masszába 30 belesüllyeszteni. Különböző hézagok, négy­öt mm. magassági különbségek, eltolódá­sok keletkeztek, melyeknek kiigazításá­val, legyalulásával az egyes jobban kiálló parkettadeszkákat túlságosan elvékonyí­}5 tották, s a felületeket hullámossá tették. Másrészt mivel e szerkezeteknél leginkább betonalapzatot alkalmaznak, s a beton­ban rendszerint van bizonyos mennyiségű víz, mely, ha föléje forró massza kerül, gőzbuborék alakjában felszabadul. A gőz 40 a kihűlő, megkeményedő masszát nem en­gedi a betonhoz egyenletesen hozzáta­padni, hanem azt fölpuffasztja. Ez a föl­puffasztott, felül parkettával burkolt massza használat közben eltöredezik és így 45 a padló használhatatlanná válik. A találmány, mellyel e hátrányok elke­rülhetők, lényegében táblás mozaik-par­ketta, bitumenes keverékkel összera­gasztva. A táblákat — melyeket különböző 50 egységekből rakunk össze — aztán gyor­san száradó, vízhatlan szigetelő, ragasztó­szerrel az alapépítményhez egymás mellé ragasztjuk. Az alapépítmény lehet beton, vagy ha a szerkezet könnyűsége úgy kí- 55 vánja, vakpadló. A találmányt a mellékelt rajzon az alább részletezett ábrák ismertetik, hol az 1. ábra egy példaképpen vett táblaszer­kezetet távlati nézetben mutat be. A 60 3. ábra a derékszögű négyszögalakú par­kettaelem felülnézete, a 2. ábra pedig elölnézete. Az 5. ábra 45°-os rombuszalakú parketta­elem felülnézete, a 65 4. és 6. ábra kétfelőli oldalnézete. A 8. ábra 60°-os rombuszalakú parketta­elem felülnézete, a 7. ábra pedig elölné­zete. A 10. ábra egyenlőszárú derékszögű há- 79 romszögalakú parkettaelem felülniézete, a 9. ábra pedig elölnézete. A 12. ábra a téglalap alakú parkettaelem felülnézete, míg a 11. ábra annak elöl­nézete. A 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom