109355. lajstromszámú szabadalom • Fogatos tengeriarató- és fosztógép

— 2 — gép egyik foganatosítási alakját példaképpen, vázlatosan tünteti fel. Az 1 ábra oldalnézet. A 2. ábra fölülnézet és részben metszet. 5 A gépet hordozó jármű az (1, 2, 3) kerekeken jár és (4) dobogója van. A járművet az (5) kocsirudak közé fogott igásállat húzza, melyet a (6) széken ülő kocsis hajt. A gép elemeinek mozgatását az 10 (1) járműkerékről vesszük le, melyet (7) kapaszkodó lécekkel képezünk ki (2. ábra). Az (1) kerék tengelyére ékelt nagy (8) fogaskerék a jóval kisebb (9) homlokkereket hajtja, úgyhogy a (4) dobogó fö-15 lött ágyazott és nem ábrázolt burkolattal védett (10) tengely fordulatszáma lényegesen (5—6-szor) nagyobb, mint az (1) járműkeréké. A (10) tengely másik végére erősített (11) kúpkerék a függélyes 20 (12) tengelyre ékelt (13) kúpkerekeit hajtja (1. ábra). A (12) tengely alsó végére erősítjük a (14) arató körfűrészt, mely olyan mélyen van, hogy a tengeriszárakat torzsa hagyása nélkül, a talajhoz 25 igen közel metszi el. Az egyes tengeriszárakat a (15) kelepce tereli a nyíl irányában a (14) forgófűrészhez (2. ábra); a kelepce egyúttal a tengeriszár támasza is a fűrészelés alatt. A kelepce kétágú villa, 30 melynek belső (16) ága a (12) tengely (1. ábra) alsó részét ágyazza. A kelepcét a (17) csavarral a (4) dobogóhoz erősítjük és a (18), illetve (19) rudakkal merevítjük. 35 A (12) tengelyen lazán ülnek a (20) szárnyak, melyek a (21) tengelykapcsolóval a (11) aratófűrészhez csatlakoznak. A kapcsolót a (22) rugó lefelé ható nyomása rendszerint zárva tartja, úgyhogy ekkor 40 a (20) szárnyak üzem közben együtt forognak az aratófűrésszel és a lemetszett tengeriszárat a (23) elevátorba hajítják. Utóbbi a forgó (24, 25) hengereken átvetett hevederből áll, melyen egyenlő tá-45 volságokban a (26) léceket erősítjük meg (2. ábra). A lécekből kiálló tűfogalc a tengeriszárat a (4) dobogóhoz rögzített (27) asztalra viszik fel. A felső (25) henger hajtása a (10) tengely (28) kúpkerekéről 50 a (29) közvetítőtengelyre ékelt (30) kúpkerék és szíjtárcsákon átvetett (31) szíj útján történik. A (29) tengelyre erősített további szíj tárcsa a (32) szíjjal a (27) asztal alatt végigvonuló (33) tengelyt hajtja, -55 mellyel a ráerősített (34) körfűrész forog együtt. A (31) fűrésszel egybeerősítjük a (35) bontóhengert, melynek tűfogakkal borított palástja van. A fűrésznek és a bontóhengernek csak kisebb része emelkedik a (27) asztal fölé (1. ábra). Az asztal 60 mellett elhelyezett (36) széken ülő munkás (2. ábra) az asztalra lerakott tengeriszárat úgy szorítja a (34) fűrész fogaihoz, hogy a fűrész a tengeriszárat közvetlenül csövének töve alatt elmesse. A bontó- 65 henger arra való, hogy a leveleket lehántsa a csőről. A munkás a kifejtett csövet, pl. a (37) zsákba ejti, a szárrészeket pedig a (38) oszloplécek közé fekteti, majd kellő számú szár felgyülemlése után 70 azokat kévébe kötve, pl. a jármű mögé, a földre dobja. Előfordulhat az az eset, hogy a (15) kelepcébe a rendesnél vastagabb vagy erősebb tengeriszárak vagy pedig közös fé- 75 székből kinőtt több szár kerül. Ilyenkor a (14) aratófűrész munkája ínég nem fejeződött be, amikor a (20) szárnyak egyike már a szárhoz,, illetve: szárakhoz ért, hogy azokat az elevátorba hajítsa. A (21) kap- 80 csolót ezért akként képezzük ki (1. ábra)ö hogy a még le nem vágott tengeriszárnak a szóbanforgó (20) szárnyra ható ellennyomása a kapcsolót oldja,, mire a (20) szárnyak az állandóan forgó (12) tengelyen 85 nyugalomba jönnek. Ilyen kapcsoló pl. a feltüntetett hullámfogas kapcsoló. A tengeriszár, illetve szárak elvágása, vagyis a szóbanforgó (20) szárnyra ható ellennyomás megszűnte után a (22) rugó, a szár- 90 nyakat lenyomva, a (21) kapcsolót ismét zárja, mire a tengeriszárhoz szoruló (20) szárny a szárat most már az elevátorba hajíthatja. A (21) kapcsolónak tehát az a jellegzetessége., hogy bizonyos maximális 95 erőnél nagyobbat nem visz át a (14) fűrészről a (20) szárnyakra, hanem a maximális erő túllépésekor önműködően nyílik, majd amikor az erő ismét e maximum alá csökken, újból záródik. Ilyen maxi- 100 mális kapcsolók magukbanvéve már sok megoldásban ismeretesek. Végül megjegyezzük, hogy a jármű szélességi mérete olyan., hogy az aratás a (III) tengerisoron történik (2. ábra)., a (2, 3) járókerekek 105 a (II) és (III) sorok között járnak, az (I) hajtójárókerek pedig az igavonó állattal együtt az (I) és (II) sorok között halad. Szerkezeti és működési határaik között a találmány jellemzői szabadon változtat- 110 hatók anélkül, hogy ezáltal maga a találmány is megváltoznék. így pl. a (23) elevátor tetszés szerinti ismert kivitelű lehet. A (35) bontóhengert esetleg el is hagyhatjuk. A hátsó (3) járó- 115 kerék célszerűen önműködően áll be a menetirányba. Az aratófűrészt a tartozékaival, valamint az elevátort vagy pedig