109339. lajstromszámú szabadalom • Lábmelegítő szekrény

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109339. SZÁM. II,/h. OSZTÁLY. LábmelegítS szekrény. Tóth István szőlőkezelő Kecskemét. A bejelentés napja 1932. évi március hó 3-ika. Megfelelő mozgás nélkül, huzamosan., a nagy hidegbein tartózkodó egyének, pl. vásárosok, piaci árusok, kocsisok, stb., különösen a lábukon, sokat szenvednek a hi-5 degtől, a fagytól. Ily esetekben alkalmazható, sőt hiánytpótló a találmány, melynek előnye, hogy nem tűzveszélyes s ezért tűzveszélyes anyagok közt is használható, továbbá, hogy gáz- és szag mentes. LO A találmány, a mellékelt vázrajzon, négy ábrában van ismertetve. Az 1. ábra függélyes síkú hosszmetszetében, a 2. ábra pedig az 1. ábra síkjára merő-15 leges síkú metszetében ábrázolja a találmányt. A 3. ábra a félső (fedő) lap, a 4. ábra pedig az alsó (fenék-) lap berendezését tünteti fél. !0 A találmány, lényegileg, tartályba, pl. szekrénybe épített kályha. Alkatrészei: a tűzálló anyagból, pl. vasból, bádogból, stb. készült (1) kályhafal, mely a külső, éghető anyaggal érintkező, különöseim a (2) í5 üregek félé eső oldalain tűzmentes, mem éghető anyaggal, pl. asbesttel szigetelendő. Az (1) kályhafal a kályhát magában, foglaló (4) szekrényfallal, alakjánál fogva a lábak (lábfejek) befogadására, beillesziO tésére váló (2) üregeket képezi ki. Az (1) kályhafalon, a szekrény fenekén, az (5) rostéllyal elzárt nyílás van, mely rostély helyéről el nem mozdulhatóan, de levehetően építendő be. Az (5) rostély alatt 15 a (6) hamutartó van, szintén helytállóan, de levehetően felszerelve, mely hamutartó oldalfalának felső részén célszerű rést 'kiképezni s azt pl. drótszitával zárni el. E résen és az (5) rostélyon keresztül kapja á kályha a levegőt, az oxigént az égéshez. 40 Az (1) kályhafal tetőlapján, a (8) üregek felett, a (7) nyílások vannak, melyek a (8) üregbe vezetnek. A (7) nyílásokon keresztül helyezzük pl. a tüzelőanyagot a kályhába. A (7) nyílásokat a (9) fedőlapok 45 zárják el, melyek tolőlapok vagy ajtószerű, stb. elrendezésűek lehetnek. Az (1) kályhafal fedőlapjáról, esetleg tölcsér alakban, tűzálló anyagú, pl. (10) vas- vagy bádogfalak, lemezek nyúlnak az (5) ros- 50 tély fölé és pedig egymástól lefelé távolodó irányban úgy, hogy a kályha szorosam, vett tűzhely részét leborítva tartják és fölötte a (11) üreget képezik ki. A tüzelőanyag a (10) falak és az (1) kályhafal 55 közti nyíláson át fokozatosain jut a (2) üregekből az (5) rostély fölé, mely (2) üregek tüzelőanyag tartalékoló helyül szolgálnak. A (11) üreg fölött, az (1) kályhafalon a (12) rés van képezve, mély a (13) csőbe 60 torkol. A (13) cső visszavezet a (11) üregbe, a tűzhely fölé s onnain az (1) kályhafalon' át, ki a szekrényből. A (13) csövön, a tűzhely fölötti részén, (14) lyukak vannak. A füst, gáz, stb. égési termékek, a (12) 65 résen át, a (13) csőbei s innen, a (14) lyukaikon át, a tűzhelyre mennek vissza, hol ©légnek s csak csekély részük jut ki a szekrényből. A kályhát magában foglaló szekrény (4) fala az (1) kályhafallal a (2) 70 üregeket képezi. A kályha (1) fala a (4) szekrényfallal a (2) üregekkel összefüggő s a lábak (főleg a lábszárak) befogadására váló (15) üreget képezi. A zárt (4) szekrényfal fedőlapján, a (15) üregek fölött, 75 (16) fedővel zárható nyílások képzendők