109335. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénvegyületek nemesítésére, kéntelenítésére és megváltoztatására

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109335. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás szénvegyületek nemesítésére, kéntelenítésére és megváltoztatására. Dr. Rostin Heliodor mérnök Berlin-Charlottenburg'. A bejelentés napja 1931. évi április hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi április hó 4-ike. A találmány eljárás szénvegyületek kezelésére oly célból, hogy azoknak kémiai és fizikai tulajdonságait megváltoztassuk és nem kívánatos tulajdonságait kiiküszö-5 böljük. Az eljárás finoman elosztott anyag alkalmazásából áll, amely anyag a kezelendő terméknek lehetőleg nagy felületet nyújt. Kezelésre kerülnek egészen külön-10 böző tulajdonságú és öszetételű, gázalakú és folyékony szénvegyületek, így pl. az eljárás kénnek szénvegyületekből, mint pl. széngázból, kőolajból vagy szénből előállított olajokból, barnaszénből, palából 15 stb. való eltávolítására alkalmazható. Ezenkívül az eljárás oxigéntartalmú szénvegyületeknek redukciójára, hidrogénezésekre, mint pl. szénoxidnak folyékony vagy gáznemű szénhidrogénekké való át-20 alakítására és savanyú testeknek, mint pl. fenoloknak, krezoloknak redukálására stb- alkalmazható. Az eljárással továbbá a következő folyamatokat eszközölhetjük: szénvegyületekben hidrogén hozzáadása, 25 a molekulák átcsoportosításával vagy anélkül, gázalakú testeknek kondenzálása, naftalin cseppfolyósít ása, ciánhidrogénnek ammóniává való átalakítása stb. A találmány szerinti eljárást előnyösen 80 200° és 400° közötti hőmérsékleten foganatosíthatjuk és az abból áll, hogy a kezelendő terméket, ami gáz, gőz> vagy folyadék lehet, az elérendő hatás szerint hidrogénnel vagy anélkül, egy ércen átvezet-35 jük. Kitűnt, hogy a vasérc a jelzett célokra különösen hatásos. Azonban más ércek, mint pl. réz- vagy nikjkelércek is alkalmazhatók. A nyomás, amelynek a keze-40 lendő terméket alávetjük, a termék természetétől és azon céltól függ, amelyet a kezeléssel el akarunk érni. Ilyen módon az eljárást közönséges vagy nagyobb nyomásnál foganatosíthatjuk. Az ércet, amely az; aktiv anyagot ké- 45 pezi, előnyösen először egészben vagy részben redukáljuk, úgy, hogy az ércen hidrogént vagy valamely hidrogéntartalmú gázt magasabb hőmérsékleten átvezetünk. Az eredmény az, hogy az érc 50 piroforos lesz és oxigénnel érintkezve izzik. Már ez az izzás is az anyagnak erős aktivitását jelzi. Az erős aktivitást valószínűleg a vasércnek különleges összetétele vagy esetleg bizonyos elemek nyo- 55 mainak jelenléte, továbbá az, ércnek porózus volta is okozza. Ha vasércet hidrogénnel redukáltunk, akkor az porózus hordozóból áll, amelyben finom eloszlású vas van elosztva, 60 úgy, hogy a vasrószecskék a kezelendő termékekkel és adott esetben a hidrogénnel benső érintkezésbe juthatnak. Ilyen módon a feltételek a kémiai reakcióra vagy katalitos hatásra nézve rendkívül 65 kedvezőek. Az előzőkből következik, hogy arra kell törekednünk, miszerint lehetőleg porózus ércet válasszunk és azt megfelelően kis szemcse nagyságban alkalmazzuk. A mi- 70 nett néven ismeretes oolitikus vasérc különösen hatékonynak bizonyult. Az eljárást már most olyan módon foganatosítjuk, hogy a finoman szemcsézett ércet egy cső- vagy toronyalakú tar- 75 tányba tömötten berakjuk. A tartány olyan kiképzésű, hogy az ércet kényelmesen betölthetjük és ismét kivehetjük. Avégből, hogy az ércben csatornák képződését megakadályozzuk, az ércet több 80 rétegben helyezzük el, amelyeket szabad terek választanak el egymástól.