109315. lajstromszámú szabadalom • Parkettaléc

Megjelent 1934. évi április lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109315. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Parkettaléc. Keller Gyula keres kedősegéd Budapest. A bejelentés napja 1933. évi május hó 23-ika. A találmány deszkapadlóra fektetett parkettapadlóburkolat előállításához való parkettalécre vonatkozik. A találmány szerinti parkettaléc az ed-5 dig használatos parkettalécet hívatott he­lyettesíteni, de a padlóburkolat előállítási módja a szokásos parkettalécekből előállí­tott padlóburkolatétői, lényegileg, nem tér el. Lényeges különbség csak a parkettalé-10 cek egymásba illeszkedésének mikéntjében van, amit a találmány szerinti parkettaléc az egymásba ékelődés jellemez. A szokásos parkettaléc vastagsága mint­egy 20—24 mm, amely vastagsági méret-15 bői mindössze 9—11 mm a parkettaléc érté­kes rétegének vastagsága vagyis a par­kettaléc egész vastagságának ama része, mely a használat folytán keletkező kopási felületnek többszöri gyalulását teszi lehe-20 tővé, míg a fennmaradó, az értékes vastag­sághoz viszonyítottan mintegy 120%-ot ki­tevő vastagság, csak a parkettalécek egy­másba kapcsolódását szolgáló részeknek, a hornyoknak és bordáknak ad helyet. 25 A találmány lehetővé teszi azt, hogy a parkettaléc teljes vastagsága, az egymásba illeszkedés céljait szolgáló részek előnyös újításával, lényegesen csökkenthető le­gyen anélkül, hogy az értékes réteg vas-50 tagsága csökkenne. E gazdasági természetű előny mellett to­vábbi előny az is, hogy a találmány sze­rinti parkettaléceket könnyen, gyorsan és biztosan lehet a vakpadlóhoz szegezni, i5 mert amíg a szokásos parkettalécet egy oldallapba mélyített, horony alakú bordán keresztül szegezik a vakpadlóhoz, addig a találmány szerint a szegezés oly bordán át történik, amely fölött a szegezés útjában semmiféle akadályozó alkatrész nincs. 40 A csatolt rajz 1. ábrája a találmány szerinti parketta­léc egy példaképeni foganatosítási alakjá­nak távlati képe, a 2. ábra az 1. ábra x—x vonal szerinti, a 45 3. ábra pedig az 1. ábra y—y vonal sze­rinti metszete. A 4. és 5. ábra egymásba ékelődő parketta­léceket mutat keresztmetszetben. Az 1., 2. és 3. ábrán feltüntetett (a) par- 50 kettaléc két-két szemben levő (b)—(b), (c)—(c) oldallapja közül egynek-egynek alsó szélébe ékkeresztmetszetű (d) horony van vájolva. A horony alsó határoló (e) síkja a parkettaléc alsó (f) lapjával (g) 55 eresztéket képez, melynek széle le van metszve. A másik két oldallap alsó szélé­ből a horony keresztmetszetével egyező, de élén lemetszett ékkeresztmetszetű (h) ereszték nyúlik ki, melynek alsó határoló 60 (i) síkja a parkettaléc alsó (f) lapját metszi. A parkettalécet a (h) eresztéken keresz­tül szegezik a vakpadlóhoz. Az ékalakú eresztékek széleit, pl. ke­mény és szívós fáknál, nem kell okvetle- 65 nül lemetszeni, de puha fáknál előnyös, mert a szélek letöredezését meggátolja. Szabadalmi igények: 1. Parkettaléc, azzal jellemezve, hogy a szemben lévő oldallapok közül az egyik oldallap alsó szélébe ékkeresztmetszetű horony van metszve, melynek alsó hatá­roló síkja metszi az alsó lapot és azzal ékalakú eresztéket képez, mimellett a 70-

Next

/
Oldalképek
Tartalom