109310. lajstromszámú szabadalom • Folyton égő olajfűtésű fűtőszerkezet
Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109310. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Folyton égő olajfűtésű fűtőszerkezet. Svenska Aktiebolaget Gasaccumulator Stockholin-Lidingő (Svédország-). A bejelentés napja 1932. évi november hó 18-ika. Svédországi elsőbbsége 1932. évi február hó 13-ika. A találmány folyékony tüzelőanyagot, pl. égőolajat folytonosan eltüzelő olyan fűtőszerkezetek elgázosító folyamatához való berendezés, mely fűtőszerkezeteknél 5 a tüzelőanyag az égőtől elválasztott elgázosítóban gázosodik el. A találmány célja folytonos és teljes, zavarmentes elgázosítás létesítése. A mellékelt rajz a berendezés példa-10 íkénti foganatosítási alakját szemlélteti, háztartási célokra való olajfűtésű akkumuláló főzőtűzhelynél, mely egyébként ismeretes kivitelű. Az 1. ábra a főzőtűzhely példakénti foga-15 natosítási alakjának lényeges részeit részmetszetben mutatja, a 2. és 3. ábra az 1, ábra szerinti berendezés két különböző foganatosítási alakjának részletei, a 20 4. ábra a találmány szerinti berendezés oiy foganatosítási alakját mutatja, mely némely tekintetben eltér az 1. ábrán szemléltetett berendezéstől és az 5. ábra a 4. ábrán szemléltetett beren-25. dezés bizonyos részeit részletben tünteti fel. Az 1. ábrán az égőolaj vagy más folyékony tüzelőanyag bebocsájtócsövét (1) jelöli. Az olajat az ábrán nem látható tar-30 tályból tápláljuk, amely a főzőtűzhely melegétől működtetett szabályozóval lehet kapcsolatban. A tüzelőanyag (1) bebocsájtócsöve az olajat a (2) elgázosítóhoz vezeti, amely-85 -ben az olaj elgázosodik. E célra az elgázosító a (3) hőtájpló masszával, amely a legcélszerűbben öntöttvastömb, jó hővezetői összeköttetésben van. Ezáltal az elgázosító oly magas hőmérsékletre 'hevül, hogy a hozzáfolyatott tüzelőanyag 40 közvetlenül elgázosodik. A (4) keverőben az olajgáz az adott esetben előmelegített friss levegővel egyesül, amelyeket kívülről az (5) cső vepet be. A gázkeveréket azután a (6) csövön át a (7) égőhöz ve- 45 zetjük, ahol elég. A füstgázok állandó hőleadás közben a (8) tűzcsövön át felfelé szállnak és azután a (9) füstgázcsatornán a (10) kéménybe haladnak át. A (3) hőtároló tömbbel a fűtés céljaira 5P használt részek hővezető összeköttetésben vannak. így pl. a tömb felső '(11) felülete, amely a hőszigetelő (12) védősüveg alatt van, főzőlemezzé van kiképezve. Az elgázosítóba az olaj önsúlya folytán 55 áramlik és pedig fúvókából előnyösen cseppenként hull az elgázosító valamely hevített falára, előnyösen fenekére. Ezáltal az olaj rendkívül gyorsan gázosodik el. Ily berendezésnek számos előnye 60 van. Az eddig ismert elrendezéseknél e célra csőalakú szervet alkalmaztak, amelyet az egyik végén, amelyen az olaj belépett, hűtöttek, és a másik végén, ahol a gáz képződött, hevítettek. Az olaj azáltal 65 a csövön való keresztülhaladása közben fokozatosan elgázosodott, miáltal először a könnyű szénhidrogének gázosodtak et és azután fokozatosan a nehezebb szénhidrogének. A cső bizonyos részén emel- 70 lett csupán nehéz és lassan folyó szénhidrogének maradtak, amelyek részben koksszá változtak át. A cső emellett eltömődésre volt hajlamos, ami nagy nehézségeket okozott. 75 Azáltal, hogy az olajat az elgázosító-