109300. lajstromszámú szabadalom • Hygienikus szifonfej

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI JSllliL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109300. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Hygienikus szifonfej. Wolf József gyáros Timisoara (Temesvár). Pótszabadalom a 104720. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi március hó 10-ike. A találmány a 104720. számú törzsszabadalomban védett hygienikus szifonfej további kiviteli alakja, melynél a zárás és nyitás könnyen végezhető, a tömítés 5 biztos és kopásmentes, tisztátlanság nem juthat a kifolyócsőbe és a folyadékkal semmiféle fém alkatrész nem jöhet érintkezésbe. A találmány a csatolt rajzon példaképig pen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a szifonfej függőleges metszete, a 2—5. ábrák pedig részletrajzok. A (10) szifonház belsejében az üvegből, 15 vagy porcellánból készült (21) betétdaraib van helyezve (5. ábra), melynek vállrésze (20) tömítőgyűrű közbeiktatásával a (19) üveg szájára fekszik fél. A betétdarabnak lefeléálló (22) csőnyúlványa van és ebbe 20 a csőnyúlványba van megfelelő tömítőhüvely közbeiktatásával a (18) felszálló cső felső vége beerősítve. A be tét darab belsejében (23) szelepüreg és ezt a (22) csőnyúlvány belsejével összekötő (17) csa-25 torna, valamint a szelepüregből kiágazó (16) kifolyócsatorna van kiképezve. A (23) szelepüreg belsejében a gyűrűbordákkal ellátott (2) szeleporsó van, melyre az egyik végén tányérrá szélesedő (1) gumitömlő 30 van húzva. Az (1) tömlő teljesen beburkolja a (2) szeleporsónak a (15) szelepülésre fekvő alsó végét, az orsó felső vége ellenben a tömlőből kiáll és a (23) szelepüregből átnyúlik a szifonház belső terébe. 35 Az ,(1) gumitömlőnek tányérrá szélesedő vége a (21) betétdarab felső oldalára fekszik fél és a (23) szelepüreget felülről teljesen elzárja. A gumitányérra (5) fémlap van helyezve, melynek közepén a (2) szeleporsó 40 átbocsájtására való furat van. Az (5) fémlap széle a (10) szifonház belső (11) vámpereme alá nyúlik. A (10) szifonház alsó szájnyílásába, melynek belső oldalán csavarmenetek vannak, belé van csavarva a 45 csavarmenetes (12) gyűrű, mélynek felső széle nekitámaszkodik az üvegnyak peremének. E gyűrű becsavarásával a (11) váll "rászorítható az (5) lapra és ezzel mind a (21) betétdarabnak, miind a (10) 50 szifonháznak helyzete rögzíthető. Az (5) fémlapból (4) test nyúlik felfelé, mélyen a (7) forgáscsappál ellátott (3) kétkarú emelő van ágyazva. Ez emelő egyik vége csuklósan össze van kötve a (2) szelep- 55 orsó felső végével, másik végéhez pedig a rézsútos (8) tolórúd van csuklósan erősítve. A (3) emelőnek a (8) tolórúdhoz csatlakozó vége, valamint az (5) fémlap alatt (6) rugó van. A (10) szifonház felső 60 részét az egyik végén (14) védőkupakká, másik végén pedig (13) leinyomókarrá kiképezett (24) forgástengellyel ellátott kétkarú emelő alkotja, melynek belső oldalára támaszkodik a (8) tolórúd felső vége. A 65 tolórúd köré (9) rugó van csavarva, melynek egyik vége a szifonház emeltyűjének, másik vége pedig a (4) testnek támaszkodik. Ha a (13) kart lenyomjuk, a (14) védő- 70 kupak félemelkedik és szabaddá teszi a (16) kifolyócső száját. Ugyanekkor a (8) tolórúd a (3) emelőkart elforgatja (7) forgástengelye körül, úgy hogy a (2) szeleporsó felemelkedik a (15) szelepülésrőL Most 75 tehát a (18) csövön felszálló víz a (17) csatornán és (23) térem át bejuthat a (16) kifolyócsőbe és annak szabaddá tett száj-