109297. lajstromszámú szabadalom • Gép vágószerszámok köszörűlésére és csiszolására

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI j^gj^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109291. SZÁM. — 111/b. OSZTÁLY. Gép vágószerszámok köszörülésére és csiszolására. Dr. Steiner Leó gépszerkesztő Budapest. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 21-ike. Vágószerszámok köszörülésére és csiszo­lására alkalmaztok már olyan gépeket, amelyek a vágóéi két oldalát egyidejűen munkálják meg két ellen tett értelemben 5 forgó henger között, melyeknek munka­felületei gyűrűsen vagy csavarvonalban hornyoltak, úgy, hogy többé vagy kevésbé egymásba hatolnak. Javasolták már azt is, hogy az ilyen 10 hengereknek a megmunkálandó szerszá­mok hosszúságát többszörösen meghaladó hosszúságot adjunk és a tarkókba befogott munkadarabokat folytonos sorban vezes­sük a hengerpár egyik végétől a másikig. 15 Ez ismert gép hengerei olyan értelemben forogtak, hogy a közöttük munkált szer­szám élét a síirlódás következtében ma­guk közé behúzták, úgy, hogy ennek a be­húzásnak határt kellett szabni. Evégből 20 a munkadarabok befogó tartóinak vezeté­két úgy képezték ki, hogy az korlátozta a tartók befelé mozgását, minek következ­tében azonban, mihelyt valamely munka­darab éle felvette az egymást metsző hen-25 gerfelületek között keletkező matrica alakját, a hengereik hatása erre az élre tel­jesen megszűnt, úgy, hogy az illető mun­kadarabnak további mozgása a hengerpár hosszában teljesen hiábavaló munkafolya-30 mat volt és a hengerek közül végül kike­rülő munkadarab éle csak" éppen a kívánt alakítást kapta meg, de minden finomabb megmunkálást nélkülözött. Ezt a hibát küszöböli ki a találmány, 85 amely lehetővé teszi, hogy a forgó henger­pár, bármekkora legyen is a hossziisága, mindaddig hasson a munkadarabokra, amíg azok a hengerfelületek metszés­vonala mentén a hengerpár hosszirányá-40 ban húzódó matrica hosszában a henger­pár egyik végétől a másikig haladnak, minek eredményekép egyetlen hengerpár, ha különböző érdességű gyűrűalakú övei vannak, vagy ha végig egyforma felületé­nek különböző övrészein különböző hatású 45 köszörülő- és csiszolószereket alkalma­zunk, a vágóélt alakító nyers köszörülés­től egészen a legfinomabb fenésig mindéin műveletet folytonos egymásutánban elvé­gezhet, amit csak a legfinomabb borotva 50 megkíván. A találmány értelmében a hengerek ön­magában ismert módon a megmunkálandó él ellenében forognak, úgy, hogy a forgó hengerek és a munkadarab között kelet- 55 kező súrlódás a munkadarabot a hengerek közül kitolni igyekszik. A munkadara­bokra engedékeny nyomást fejtünk ki, hogy megmunkálandó élüket az említett kitoló hatás ellenében a forgó hengerek go közé nyomjuk. A munkadarabok befelé mozgását semmi más nem korlátozza, csak a hengerfelületeken való felfekvésük, de oldalirányban vezetjük a munkadara­bokat vagy tartóikat, hogy a munka- gg darabok ki ne térhessenek a hengerpár szimmetriasíkjából. Minthogy a munka­darabok szabadon illeszkednek a köszö­rülő- és csiszolófelületekhez és oldalirány­ban nem térhetnek ki, pontosan felveszik 70 az egymást metsző hengerfelületek alkotta matrica alakját, ligy, hogy tökéletes és megbízhatóan egyforma vágóéleik lesznek. A munkadarabokra kifejtendő engedé­keny nyomást azoknak vagy tartóiknak 75 súlya idézheti elő. A munkadarabok moz­gását a hengerek hosszában szintén a ne­hézségi erővel idézhetjük elő olyképpen, hogy a hengereket lejtősen rendezzük elő. A találmány egyéb sajátosságait a mel- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom