109296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés előnyösen kovácsvas-előmelegítők üzeméhez
Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109396. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Eljárás és berendezés előnyösen kovácsvas-előmelegítők üzeméhez. Dr. Ing. Seidel Hamis mérnök Meerane, mint „F. L. Oschatz, Komm. Ges." meeranei cég1 jogutóda. A bejelentés napja 1933. évi április hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi február hó 2-ika. Kovácsvas-előmelegítők ezideig nem váltak be, mert részben nem dolgoznak kielégítően, mindenekelőtt azonban már aránylag rövid idő elteltével kazánkő le-5 rakodása vagy a tápvízhez keveredett oxigén okozta korróziók folytán tönkremennek. Kitűnt azonban, hogy mindkét hátrány, tehát tmind a csövek belső felületén való kazánkőlerakódás, mind pedig 10 a korróziók elkerülhetők, ha az előmelegítőt a találmány szerint igen nagy vízsebességgel tartjuk üzemben, azaz a vizet az előmelegítőben nagy sebességgel keringtetjük, amely az előmelegítőknél 15 eddig alkalmazott <kb. 0-01 'm/sec—0-1 m/sec) vízsebességektől lényegesen eltér és legalább 1 m/sec. Ez a nagy vízsebesség sem kazánkőnek a lerakódását, sem oxigénnek az előmelegítő belső falán való 20 leüllepedését nem engedi meg. Ennél a nagy vízsebességnél az alkalmazott csövek száma, amelyek méreteikben a túlhevítőesöveknek felelnek meg, aránylag csekély. Hogy már most az el-25 helyezendő csőkígyók csekély száma ellenére is a szükséges fűtőfelületet kis helyen létesíthessük el, a csőkígyók úgy vannak elrendezve és kapcsolva, hogy tiszta harántáraimnál és adott esetben 80 eltolt csőelrendezés mellett a legkedvezőbb hőátvitel következik be. Minthogy a csőkígyóknak a találmány szerinti elrendezésénél egyúttal az a feltétel is teljesítve van, hogy a vízáram a - csőkígyóban állandóan emelkedik, ennélfogva az előmelegítő egyúttal elgőzölögtető-előmelegítőként használható, amely a kazángőz egy részét fejleszti. Ez esetben az előmelegítő csőkígyóinak a végei, gyűjtőkamra közbeiktatása nélkül, köz- 40 vetlenül a kazándobhoz vannak kapcsolva. Gőz fejlesztésénél ez esetben a keletkezett gőzbuborékok akkor is kifogástalanul elvezethetők, ha részleges terhelések- 45 nél a sebességek az ekonomizerben átmenetileg csökkennek. Hogy ily esetben akkor, ha a tápszivattyú nem szállít, az előmelegítő víztartalma ne jöjjön egészen nyugalomba 50 és a gőzbuborékok elvezetése megkönnyíttessék, a találmány szerint a kazándob víztere és az előmelegítő belépőkamrája között azonfelül még egy összekötőcsövezeték van elrendezve, amely egy átme- 55 neti- és egy visszacsapószeleppel elzárható. A visszacsapószelep úgy van beépítve, hogy azt a tápszivattyú túlnyomása zárja, tehát táplálás alatt tápvíz az összekötővezetéken keresztül nem szál- 60 lítható. Ha a tápszivattyú nyomása megszűnik, a visszacsapószelep nyílik, meiy az összekötővezetéket szabaddá teszi, úgy, hogy az előmelegítőn és a kazándobon keresztül csekélymérvű természetes víz- 65 keringés jön létre, amely az előmelegítőt túlságos hőigénybevételtől megvédi. A rajz a találmány különböző példaképem kiviteli alakjait mutatja és pedig az 70 1. ábra egy kazándobhoz kapcsolt elgőzölögtető-előmelegítő elrendezését mutatja vázlatosan, az említett összekötővezetékkel; a 2—9. ábrák az előmelegítő csőkígyóinak '5 különböző elrendezését mutatják, a füstgázkamrán keresztül vett függőleges, illetve vízszintes metszetben.
