109295. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vagy félig önműködő távbeszélő berendezés

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109295. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. Önműködő vagy félig önműködő távbeszélő berendezés. Standard Villamossági R. T. Újpest. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 10-ike. Nagybritáriiai elsőbbsége 1929. évi november hó 15-ike. A találmány általában önműködő vagy félig önműködő távbeszélő berendezésekre és különösen olyan berendezésekre vonat-i kőzik, amelyek központi üzemmel dol-5 goznak. Olyan központi üzemhez, amelynél ' meg volt annak a lehetősége, hogy a csat­lakozási vonalvezeték az egyik végén el­foglalható, mielőtt a csatlakozási vonal-10 vezeték másik vége iaz előző összekötte­téstől felszabadul, szükséges volt ezideig olyan késleltetési segédeszköz alkalma­zása, amely a csatlakozási vonalvezetéket az először említett végen foglaltsági álla-15 pótban tartja mindaddig, amíg a teljes felszabadulás a másik végen be nem kö­vetkezett. A találmány célja annak lehetővététele hogy a csatlakozási vonalvezeték az egyik 20 végen más összeköttetés számára elfog­lalható anélkül, hogy ez a másik végen az előző összeköttetés felszabadulását zavarná. A kitűzött cél elérésére a találmány 25 szerinti berendezésnél olyan központi csatlakozási vonalvezeték van, amelynek egyik vége hívó összeköttetés számára elfoglalható, amíg a csatlakozási vonal­vezeték másik vége még foglaltsági álla-80 pótban van. A találmányt példa gyanánt összekötő áramkörökkel felszerelt, kisterjedelmű önműködő központok között alkalmazott kétirányú összekötő vonalvezetékke 1 való 85 üzem esetén ismertetjük. Mindenik összekötő áramkörben vonal­vezetékkereső kapcsoló, egy vagy több vá­lasztó kapcsoló és megjelölő kapcsoló van. A választó kapcsoló vagy kapcsolók helyij von alvezetékekhez vagy kifutó csatlako- 40 zási vonalvezetékekhez férhetnek hozzá. Az említett csatlakozási vonalvezetékek közül néhány kéziüzemű központhoz ve­zet, míg a többi hasonló önműködő köz­pontokhoz vezető kétirányú összekötő vo- 45 nalvezeték. A központközi hívás felszabadítására a hívó előfizető állomás vezérlése alatt áll. Azon célból, hogy megakadályozzuk, hogy, az összeköttetést a hívott előfizető állomás 50 fentarthassa, bizonyos idő eltelte után visszafelé való felszabadulás következik be, ha a hallgatónak a hívott előfizető állo­máson való visszahelyezése után a hívó előfizető állomás az összeköttetést fenn- 55 tartja. A visszafelé való felszabadulás közben az összekötő vonalvezeték befujtó vége előbb válikl szabaddá, mint kifutó vége és így fennáll annak a lehetősége, hogy ezen összekötő vonalvezetéken át a 60 távolfekvő központon más hívást kezde­ményezhetnek, mielőtt az összekötő vo­nalvezeték másik vége felszabadul. Hasonlóképen azon esetben, ha a kény­szerfelszabadítás a befutó végén indul 65 meg és a hívó előfizető állomáson ezután helyezik vissza a hallgatót, először a ki­futó vég szabadul fel és az előző hívással azonos irányban más hívás foglalhatja el a csatlakozási vonalvezetéket. 70 Az összekötő vonalvezetékek áramkörei úgy vannak elrendezve, hogy az összekötő vonalvezeték az előzőkben ismertetett kö­rülmények bármelyike esetén új hívás számára elfoglalható anélkül, hogy ez a 75 felszabadulást zavarná. A találmány szerinti áramkörelrende­zésnek példa gyanánt felvett kiviteli alak­ját a mellékelt rajz kapcsán a követke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom