109293. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás kontrasztok létesítésére diazoniumvegyületek segélyével
Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109293. SZÁM. — IVh/1. (IX/f.) OSZTÁLY. Javított eljárás kontrasztok létesítésére diazoniumvegyületek segélyével. N. V. Philips' Gloeilampenfabriekeu cégr Eindhoven. A bejelentés napja 1932. évi április hó 14-ike. Hollandiai elsőbbsége 1931. évi májas hó 22-ike. Találmányunk eljárás kontrasztok létesítésére diazoniumvegyületek segélyével és kiterjed a diazoniumvegyületekkel ellátott hordozókra is. Az úgynevezett 5 diazotipia tudvalevőleg azon alapszik, hogy azofestékeket létesítünk diazoniumvegyületeknek azokomponenssel való kapcsolása révén, továbbá azon, hogy a íliazoniumvegyületek megvilágítás határ 10 sára bomlanak és ily módon megszűnik az a sajátságuk, hogy azokomponensekkel azofestékeket létesítve, kapcsolódnak. így pl. ismeretesek olyan eljárások, melyek szerint diazoniumvegyületekkel ellátott 15 papirost diapozitív vagy rajz alatt megvilágítanak, majd pedig azokomponens oldatával kezelnek. A meg nem világított részek ily módon színeződnek, úgy hogy pozitívről pozitivet kapunk. További is-20 mert eljárás szerint olyan diazoniumvegyületet tartalmazó papirost használnak, mely vegyület megvilágítva, fenollá alakul át, melyet azután azokomponensnek használnak. Ebben az esetben az ily mó-25 don kapoitt fenolokat valamely diazoniumvegyülettel lehet kapcsolni, azonban a kapcsolat létrehozható ugyanazzal a diazoniumvegyülettel is, amelyből az illető fenolt előállították. Erre a célra a papi 30 rost gyakran alkáliás közegbe kell bevezetni. Ha viszont a megvilágítást negatívon keresztül végzik, tigy hogy az exponált helyeken elégséges mennyiségű diazoniumvegyület marad vissza, az előállított 85 fenol a még mindig jelenlevő diazoniumvegyülettel való kapcsolódásra kényszeríthető, úgy hogy az egészet lúgos közegbe vezetjük be. A találmányunk szerinti eljárás telje-40 sen eltérő elven alapszik. Találmányunk nem a diazoniumvegyületeknek kapcsolódási tulajdonságát hasznosítja, hanem bizonyos diazoniumvegyületeknek oxidáló tulajdonságán alapszik. A diazoniumvegyületek szóban forgó 45 oxidáló tulajdonságait részletesebben példa kapcsán fogjuk elmagyarázni. Ha pl. parahidroxibenzoldiazoniumkloridot világítunk meg (a szokásos hordozótestekben, mint pairosban, tudvalevőleg min- 50 denkor elégséges víz van jelen ahhoz, hogy OH-csoport keletkezzék), belőle a következő egyenlet szerint hidrokinon, nitrogén és sósav keletkezik: HOCeHtNsCl + H2 0 = HOCJIíOH + N2 + HC1. 55 Ha a megvilágítást úgy végezzük, hogy a jelenlevő diazoniumvegyület nem teljes mennyisége alakul át hidrokinonná, a hidrokinont a diazoniumvegyület oxidálja, miáltal színes oxidációs termék ke- 60 letkezik. Mint már előbb említettük, találmányunk ezen az elven alapszik. A találmányunk szerinti eljárás kontrasztoknak fény segélyével való létesítésére abból áll, hogy oly diazoniumve- 65 gyülettel vagy több ily vegyülettel ellátott hordozót használunk, mely vegyület víz jelenlétében való megvilágításakor priméren a benzolmagban olykép helyettesített fenolt létesít, hogy ezt a fenolt maga az il- 70 lető diazoniumvegyület vagy a hordozóban jelenlevő további diazoniumvegyület színes vegyület létesítésével oxidálhatja, mimelett a hordozótest közege olyan, hogy az a sebeség, mellyel az oxidálás végbe- 75 megy, nagyobb annál a sebességnél, amelylyel a diazoniumvegyület a fenollal azofesték létesítése közben kapcsolódik, azon-