109283. lajstromszámú szabadalom • főáramköri mágnes váltakozó áramú számlálókhoz

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109283. SZÁM. — Vll/f. OSZTÁLY. Főáramköri mágnes váltakozó áramú számlálókhoz. Dr. Blátby Ottó Titusz mérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi január hó 13-ika. Váltakozó áramú számlálók terhelési görbéje a főáramköri mágnesen alkalma­zott mágneses mellókzárlattal javítható. E mellékzárlat, — (híd, — melynek anyaga 5 a nagy terheléseknél mágnesesen telítődik, nem mágneses közökkel csatlakozik a fő­áramú mágnes pólusaihoz, A ímellékzárlati híd a kisebb terheléseknél a mágnespólu­sokból kilépő erővonaláramnak aránylag 10 nagy hányadát, a nagyobb terheléseknél a telítés következtében az erővonaláram ki­sebb hányadát veszi fel és vezeti — a tár­csa megkerülésével — az egyik pólustól közvetlenül a másikhoz. A mellékzárlati 15 hídnak e viselkedése eredményezi, hogy a lőáramú hajtófluxus a nagyobb terhelé­seknél a számláló terhelésével az arányos­nál nagyobb mértékben növekszik. Az így előálló forgatónyomatéktöbblet az áram-30 fékezés hatását kiegyenlíti s a nagy ter­heknél megakadályozza a terhelési görbe esését. A találmány a főáramú mágnes és a mel­lékzárlati híd egy különösen célszerű ki­>5 képzési módjában áll, mellyel a telítődés­nél fellepő korrekciós hatás beállítható, illetve a kész számlálón is szabályozható s ezzel a számlálónak nagy terheléseknél (a normális terhelés többszöröseinél) feltün-10 tetett mérési adatai befolyásolhatók. E célból a találmány szerint a főáramú mágnes s a mellékzárlati híd közti nem mágneses köz (hídlégrés) mágneses ellen­állása változtatható. Ennek következtében 5 a ielítés kezdete eltolódik (kisebb vagy na­gyobb áramerősségnél következik be), és a hajtóerőnek az áramerősséggel arányos mértéknél gyorsabban való növekedése a túlterhelés kisebb vagy nagyobb értéké­nél indul meg. Az így elért műszaki hala- 40 dás abban -áll, hogy a terhelési görbének az eddigi két terhelési értéknél '(rendesen kb. 10% és 100%-nál) létesíthető beszabá­lyozásához még egy harmadik, nagyobb (200—300%-os) terhelésnél való pontos be- 45 szabályozás is eszközölhető lesz. A főáramú mágnes s a mellékzárlati híd közti nem mágneses rés mágneses ellen­állásának változtatása példaképpen, vagy a főáramú mágnes s a híd egymással szem- 50 közti pólusfelületeinek nagyságában, vagy ezek távolságában (a híd-résközben) léte­sített változtatással, vagy mindkét változ­tatás egyidejű alkalmazásával foganatosít­ható. A mellékelt rajzok 1—9. ábráin egyes 55 jellegzetes megoldási esetek vannak fel­tüntetve és pedig az 1—6. ábrákon a teljes hídrésnek, vagy ennek csak egy részének, a 7—9. ábrákon pedig a pólusfelületek nagyságának változtatására vonatkozó 60 példák láthatók. Az összes ábrákon (1) a főáramú mágnest, (3) a telítési hidat és (4) a hídlégrést jelöli. Az 1. ábra szerinti kiviteli példánál a főáramköri mágnes vasmagja a (2) csukló- 65 pontban csuklósan kötött (la) és i(lb) ré­szekből áll, melyeknek külső (a pólusoknál lévő) végei közé a (4) hídlégrések megha­gyásával a (3) mellékzárlati híd van be­helyezve. A (3) híd középső (kisebb ke- 70 resztmetszetű) része úgy van méretezve, hogy nagyobb áramerősségeknél a fentiek szerint mágnesesen telítődik. A; híd adott méretezésénél az áramerősségnek az az ér­téke, melynél a telítődés megkezdődik, a 75 (4) résköz nagyságától függ. E köz nagy­sága a telítődés kezdetének változtatása céljából a találmány szerint a jelen kivi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom