109261. lajstromszámú szabadalom • Ékszorítós csat, szalagok hatásos hosszúságának változtatására, különösen nadrágtartókhoz

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109261. SZÁM. — I/I. OSZTÁLY. Ékszorítós csat, szalagok hatásos hosszúságának változtatásához, különösen nadrágtartókhoz. Dr. Steiner Leó gépszerkesztő Budapest. A bejelentés napja 1932. évi július hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi január hó 2-ika. Szalagok vagy effélék hatásos hosszúságának változtatására ismeret esek már az olyan ékszorítós csattok, amelyeken a két szorító elemnek egymáshoz képest Való elmozgását ütközők korlátozzák és a szorító elemek között keresztül húzott szalag vagy efféle egyik vége, húzóhatásnak alávetett kengyelen vagy effélén való átfűzés után, a csatthoz tér vissza s a szorító elemek egyikén rögzítve van. A találmány azon a felsimerésen alapul, hogy a kengyel közvetítette húzóhatás a meglazított esatt önműködő meghúzódására használható ki, úgy hogy ha a csattól úgy készítjük, hogy a szorító elemek között csak akkora elmozgás legyen lehetséges, amekkora a meglazításhoz szükséges, a meglazítás után beállított csattot bízvást magára hagyhatjuk, annak beállítása számottevő mértékben nem fog változni. Ha ezenfelül még a szorító elempár mindegyik tagja a lazításhoz szükséges, kis mértékben túl való elmozgatásakor a másik tagot magával viszi, akkor a hatásos szalaghosszúság egyszerűen az egyik szorító elemnek az egyik irányban való húzásával megrövidíthető és a másik elemnek a másik irányban való húzásával meghosszabbítható. A találmány értelmében már most mindkét szorító elemet egyegy vagy egy közös, az egyik kéz két ujja közé fogható, a szorító elemeknek ellenkező irányokban, azaz az egyik eleimnek az egyik, a másiknak a másik irányban és pedig mindkettőnek a szorító meglazítása értelmében való húzására vagy eltolására alkalmas fogódarabbal szereljük fel. Ennek eredményekép a hatásos szalaghoszszúságnak bárminő, kívánt változtatását, kényelmesen, félkézzel ós egyetlen kéz- 40 mozdulattal foganatosíthatjuk. A mellékelt rajz a találmány nadrágtartón való alkalmazásának két kiviteli példáját tünteti fel. Az 1. és 2. ábra az egyik kiviteli alak elől- 45 nézete, ill. hosszmetszete, a 3., 4., 5. és 6. ábra a másik kiviteli alak elölnézete, hosszmetszete, oldalnézete, ill. kissé nagyobb léptékű keresztmetszete. Valamennyi ábrán (7) jelzi az éknyel- 50 vet, (8) az ékhüvelyt, (9) a szalagnak az éknyelv és ékhüvely között keresztülhúzott ágát, (10) a húzóhatásnak alávetett kengyelt, (11) a szalagnak a kengyeltől a csatthoz visszatérő és a (8) ékhüvelyhez 55 rögzített ágát, (12) pedig az elülső nadrággombokra gombolandó fűzőket, amelyek a nadrág súlyát a (10) kengyelre és ennek közvetítésével a szalag két (9) és (11) ágára viszik át. 60 Az 1. és 2. ábrák feltüntette kivitelben a (7) éknyelvre az ék vastagabb végén, a (8) ékhüvelyre pedig az ék vékonyabb végén egy-egy magában véve ismert (13), ill. (14) ihúzózászlócskát erősítettünk. A 65 (13) zászlócska meghúzásával a (7) éknyelvet, a (14) zászlócska meghúzásával pedig a (8) ékhüvelyt mozgathatjuk el, mindkettőt a szorító lazítása értelmében. Menes'ztőként, a (7) és (8) szorító elemeik 70 között, az éknyelv csapszerű (15) nyúlványa szerepel, amely az ékhüvely (16) hasítékába nyúlik. A liasíték olyan rövid, hogy a (8) ékhüvely és a (7) éknyelv között csak a szorító lazulásához szükséges 55 mértékű, relatív elmozgást enged meg.