109259. lajstromszámú szabadalom • eljárás folyadék-elegyek felbontására

alkatrészcsoport csak korlátolt mérvben elegyíthető az (0) extraháló-szerrel, mind a raffinátot, vagyis az extrahálási maradékot, mind az extraktot tetszés szerinti 5 tisztasági fokkal különíthetjük el. Ugyanilyen eredményeket érhetünk el akkor is, ha a mosási hőmérséken az (AO) axis a binódiális görbének érintője. Az ábrák jobb megértésére a következők 10 szolgálhatnak: Ellenáramú eljárás esetén a tiszta (0) extrahálószer a már az egész kolonnán végig haladt, s eközben extrahált olyan A—B eleggyel kerül érintkezésbe, mely 15 (0) belépési helyén, már csak (B)-ből áll, mert az elegyből a jobban oldódó (A) már kioldódott. A kilépő raffinát összetételét a 2. ábrán, melyben (A, B) és (0) jelzik a tiszta anya-20 gokat, az (R) pont jelzi. Ha a tiszta (B) alkatrészhez, melynek összetételét a (B) pont jelzi, fokozatosan (0)-t keverünk, a dia gra mmban az összetételt jelző pont (B) felől (0) felé fog el-25 tolódni. Mihelyt a keverék bruttó összetétele az (R) pontig' jut, az eddig homogén oldat két rétegre fog szétválni, mely rétegek összetételét egyrészt az (R), másrészt a (T) pontok jelzik. Eleinte természetesen 30 a (T) összetételű réteg csak kis tömegű lesz, de gyarapszik, mennél több (0)-t adagolunk a keverékhez. A (T) összetételű rétegben (B) és (0) súlyaránya a (TO:TB) aránynak felel meg". Az (R) és (T) össze-35 tételű rétegek egymással egyensúlyban állnak. Minden olyan keverék, melynek bruttó összetétele az (R) és (T) pontok közé esik, a diagramm szerint két rétegre válik szét. Ha a ke ver ékben az (0)-tartal-40 mát fokozatosan növeljük, végül ismét egyetlen réteggé egyesülhet a keverék, ha ugyanis a keverék bruttóösszetétele már a (T) és (0) pontok közé esik. Az előző bekezdéshez hasonlóan, ha a 45 folyadékelegy mindhárom (A, B, 0) alkatrészt tartalmazza, az (R—S—U—T) vonalak határolta mező valamely pontjával jelezhető összetételű folyadékelegy két rétegre fog szétválni. A 2. ábrabeli dia-50 grammban az egymáshoz tartozó (al—bt). (a2—b2) rétegösszetételek egyenes vonalakkal vannak kapcsolva. Minthogy folyadékextrahálás esetén mindig két különböző folyadékrétegnek 55 kell léteznie, láthatjuk, hogy az extrahálásnál csak olyan (A, B, 0)-keverékek jönnek tekintetbe, melyek bruttóösszetéle az (R—S—U—T) mezőbe esik. Mint fentebb említettük, ha az extraháló-oszlop aljából vezetjük el a kisebb- 60 nagyobb mennyiségű (0)-t tartalmazó (B) alkatrészt, mely a kolonna feneke fölött a belépő tiszta (0) extraháló-szerrel találkozott, az oszlop ezen keresztmetszetében a bruttó-összetételt pl. a (H) pont jelzi. 65 E pomt helyzetéből kitűnik, hogy itt két réteg van jelen, s az egyiknek (R), a másiknak (T) az összetétele. (R) a csakhamar kilépő raffinátréteg, mely sok (B)-t és kevés (0)-t tartalmaz, (T) az extrakt-oldó- 70 szerréteg, mely pl. cseppek alakjában az oszlopban felemelkedve fokozatosan több és több (A)-t fog felvenni, mely (O)-ban jól oldódik. Tegyük fel, hogy az, extraháló-oszlop közepe táján a keresztmetszet- 75 ben lévő bruttó-összetétel a 2. ábra (G) pontjának felel meg". A (G) pont helyzetéből megállapítható, hogy itt is két folyadék-réteg van, még pedig egy (al) és egy (hl) összetételű réteg. Az (al) összetételű 80 réteg az oszlopban lefelé sülyedve fokozatosan alakul át az (R) összetételű réteggé. Az ismeretes extraháló-eljárásoknál már most az (al) rétegnek megfelelő másik (hl) réteget, vagyis az extrakt-oldatréteget kb. 85 abban a szintben vezették el az oszlopból, amelyben a nyers (AB) elegy belépett. A (bl) 2. ábrabeli helyzetéből láthatjuk, hogy ilyenkor ez a réteg még (B)-t is tartalmazott. A találmány szerint már most 90 ezt a réteget tovább tisztítjuk, vagyis a (B) alkatrészt belőle többé-kevésbé elvonjuk, vagyis az összetételt a (bl) pontból kiindulóan a (b2) ponton keresztül (IP felé módosítjuk. 95 A találmány értelmében ezt olyan folyadékkal való mosással (vagyis extrahálással) végezzük, mely túlnyomórészt vagy teljesen (A)-ból áll. Ez a folyadék, melyet az első (0) extraháló-szertől való meg- 10 különböztetésül ,.mosófolyadék"-nak nevezünk, az extraktoldatnak többé-kevésbé besűrített része lehet. Ha ugyanis a (bl) összetételű extraktoldatot besűrítjük, vagyis az oldószer egy részét kiűzzük, az 10 összetétel az (OblBA) vonal mentén (O)-tól távolodni fog. Ez nyilvánvaló, mert az egész (OblBA) vonalon az (A:B) nem változik, mert hiszen az extr akt oldatból csak az (0) extraháló-szert űzzük ki. 10 Ha az extraktoldatból az extrahálószert teljesen kiűzzük, a visszamaradó extrakt a (BA) pontnak megfelelő összetételű lesz. Ha már most az extrahálás közben folytonosan keletkező (Bl) összetételű extrakt- 11 oldathoz pl. (BA) összetételű extraktot