109256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világítóanyagok (luminóforok) előállítására

Meg-jelent 1934. évi április Író 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109256. SZÁM. — JVh/1. OSZTÁLY. Eljárás világítóanyagok (luminoforok) előállítására. Knoll A. G. Chemische Fabriken cég- Ludwigsliafen a/Rh. A bejelentés napja 1932. évi május hó 19-ike. Ismereteseik világítóanyagok, ú. n. fosz­forok, melyek anélkül, hogy rádióaiktiv anyagokat tartalmiaznának, fénya'kkumu­látorként hatnak, vagyis energiájukat 5 hullám — vagy korpusculáris rásugárzás után látható, — vagy ultraibolyasugarak alakjában adják le. Az ilyfájta ismert világítóanyagok nagyobbára alkaliföld­fémszulfidokból, vagy alkaliföldfémhalo-10 génekből és egy fém, esetleg ritka földfém keverékéből állanak. Hátrányuk azonban az, hogy nem tudjuk őket kollodiális finomságra hozni, anélkül, hogy a nyomás okozta felbomlás folytán világítóképessé-15 giiket el ne veszítsék. Azt találtuk, hogy bizonyos szilikát, karbonát vagy oxid-alapú világítóanya­goknak ez a hátránya nincs meg. A ható­anyag elsősorban egy ritka földfém lehet, 20 pl- gadolinium, praseodim, ittrium, ter­bium, erbium, skandium, általában a 21, 39 és 51—71 rendszámú elemek. Előállításuk oly módon történik, hogy az aliapot szolgáltató sziliciumvegyületet 25 (szilikát vagy kovasav), karbonátot vagy oxidot a ritka földfém egy sójának kis mennyiségével és egy ömlesztő anyaggal összekeverve olvasztókemencében össze­ömlesztünk. Ömlesztő anyagként fémsók, 30 alkálisók, vagy alkáliföldfémsók, elsősor­ban balogénsavak • só,i használhatók. Az ömledéket a felhasználási "óéinak megfe­lelően finomtól egészen á kölloidális álla­potig törtük és ismert módon hullám-, 35 vagy korpusculáris sugarak hatásának tesszük ki. Állandó öngerjesztés elérésére a világító anyagokhoz valamely rádióak­tiv anyagot is keverhetünk hozzá. A ritka földfém a keverékben tetszőle-40 ges töménységű lehet, még oly csekély mennyiségben is, hogy az vegyileg ki sem mutatható. Ebben az esetben a ritka földfém az általa előidézett lineáris fluo­reszcencia, vagy lineáris foszforeszcencia útján, vagy egyéb íiziikai úton ismerhető 45 fel. Kiviteli példák: 1. 0.001 g gadoliniumot (nitrát-alakban) 1.03 g cinkfluoridot, 1.56 g káliumfluori­dot és 1.80 g kovasavat bensően összeke- 50 verünk és 1100 C°-on egy órán át izzítunk. A hozadék kb. 2.5 g. 2. 0.007 g praseodimet (nitrát-alakban) 2.06 g cinkfluoridot. 1.8 g kovasavat, 1.96 g báriumka.rbonátot bensően összekeve- 55 rünk és 1300 C°-on egy órán izzítunk. A kitermelés kb. 3 g. 3. 0.001 g ittriumot (nitrát-aliakban) 0.01. g nátriumkloridot és 1 g báriumkarboná­tot bensően összekeverünk és 960 C°-on 60 20 percig izzítunk. A termelési hányad kb. 1 g. 4. 0.00025 g terbiumot (nitrát-alakban) 2.06 cinikfluoridot és 1.20 kovasavat ben­sően összekeverünk és 1100—1200 C°-on 65 egy órán át izzítunk. A kapott anyag: n kb. 2 g. 5. 0.00002 g erbiumoit (nitrát-aliakban) 0.001 g káliumjodidot és 1 g báriumkarbo­nátot bensően összekeverünk és 1000 C°-on 70 20 percig izzítunk. A termék kb. 1 g súlyú. 6. 0.000015 g gadoliniumot (nitrát-alak­ban) és 1 g bárium-, stroncium- vagy kal­ciumszilikátot bensően összekeverünk és 1000 C°-on egy fél órán át izzítunk. Az 75 előállított termék kb. 1 g. Az 1—3. példák szerinti világítóanya­gok fluoreszcencia előidézésére alkalma­sak, míg a 4—6. példák szerinti világító-

Next

/
Oldalképek
Tartalom