109253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálak, fonalak, tömlők, szalagok és hasonlók előállítására vizes kaucsukdiszperziókból
Meg-jelent 1934. évi április Író 3-án. KAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109253. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás szálak, ionalak, tömlők, szalagok és hasonlók előállítására vizes kaucsukdiszperziókbóL Magyar Rug-gyaiitaárúgyár Részvénytársaság1 Budapest. A bejelentés napja 1932. évi június hó 4-ike. Szálakat, fonalakat, tömlőket, szalagokat és hasonló gumicikkeket vizes-kaucsukdiszperziókból, pl. gumitejből, főleg három különböző eljárás szerint állítanak elő. 5 Az egyik eljárás abból áll, hogy a diszperziót megfelelően méretezett nyíláson keresztül koaguláló fürdőbe folyatjuk, ahol a kifolyó diszperzió sugár a koaguláló anyag — főleg savak — hatására fokoza-10 tosan megszilárdul, még pedig abban a mértékben és azzal a sebességgel, amellyel a koaguláló anyag az első érintkezés pillanatában képződött kaucsukhártyán át diffundál. A másik eljárás ettől az eljárás-15 tói csak abban különbözik, hogy a koaguláló fürdő helyett víz-elvonó-fürdőt használunk. Az első érintkezésnél ebben az esetben is vékony kaucsukhártya képződik a diszperziósugár felületén. A további 20 megszilárdulás azután elsősorban a hártyán keresztül fellépő, aránylag gyors ozmozisos vízelvonás és csakis kis mórtékben a hártyán keresztül bediffundáló anyagok koaguláló' hatása folytán következik 25 be. A harmadik ismert eljárás lényege abban van, hogy úgynevezett hőérzékennyé tett diszperziót használunk és azt vagy fűtött csöveken vezetjük keresztül, vagy fűtő folyadékba folyatjuk. A meg-80 szilárdulás oka mindkét esetben a kívülről jövő hőhatás következtében fellépő koagulálás; ezt a koagulálást azonban az előbb ismertetett két eljárással szemben csak úgy érjük el, hogy a diszperzióhoz 35 már előre olyan anyagokat adunk, melyek a hozzáadás hőmérsékletén nem okoznak koagulálást, ellenben hőeunelkedésre, kémiai, vagy fizikokómiai elváltoztatások következtében válnak hatékonnyá. Ennél a harmadik fajta eljárásnál az első gumi- 40 hártya képződése az előbbi eljárásokhoz viszonyítva lassú, ezzel szemben a diszperziósugár teljes megszilárdulása aránylag gyors, mivel ehhez csak a belső rétegek hőátadás útján való kellő felmelegedésére, 45 tehát egy a diffundálásnál gyorsabb folyamatra van szükség. A találmány szerinti eljárás a fent ismertetett eljárások tökéletesítésére irányul és lényege abban van, hogy a hő- 50 érzékeny kaucsuk-diszperziót nem egyszerű fűtő folyadékba folyatjuk, hanem olyan fűtő folyadékba, amely egyúttal koagulálást előmozdító anyagot vagy anyagokat tartalmaz, illetve ilyenből vagy 55 ilyenekből áll. Az ilyen fürdőknek az eddig ismert fürdőkkel szemben egyik főelőnye, hogy a fürdőből kilépő diszperziósugár felületén rögtön a kilépés pillanatában erős, aránylag vastag hártya képző- 60 dik; a hártyán belül lévő folyékony rész a gyorsan terjedő hőhatás következtében, még nagyobb keresztmetszetű diszperziósugarak esetében is hamar, teljesen megkocsonyásodik, majd víz-elvonó-fürdő hasz- 65 nálata esetében egész gyorsan teljesen tömörré is válik, úgy hogy nagy sebességgel továbbítható és kezelhető sérülés veszélye nélkül. Másik előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy a gyors és töké- 70 letes koagulálásra való tekintettel a rendesnél hígabb keverékeket és ennek következtéiben adott méretű áru, pl. fonal előállítására a rendesnél nagyobb méretű kifolyató nyílásokat is lehet használni. Ilyen 75 nyílások esetében a szál egyenletességét, vagy épségét veszélyeztető részleges vagy teljes eldugulások veszélye sokkal kisebb,
