109243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hőmérséklet szabályozására exoterm reakcióknál
hűtőközegnek a folyamat alatt el szabad érnie, előnyösen úgy szabjuk meg, hogy az alacsonyabb legyen, mint a közeg forrpontja a megfelelő nyomáson. 5 Rendkívül előnyös a reakciótérben helyt foglaló anyagokat e térben elrendezett csöveken átáramló hűtőközeggel hűteni. A találmány szerinti hűtést előnyösen 10 a reakeiótartány belsejében foganatosítjuk, vagy két vagy több sorba kapcsolt .reakeiótartány esetében a hűtést a reakciótartányok között foganatosíthatjuk, vagy pedig mindkét módszert kombinál-15 hatjuk. A reakció folyamán fejlődő hőfelesleget a hűtőközeg veszi fel, amely, pl. bizonyos esetekben a víz ezáltal 100°-ról 350 C°-ra hevül fel. Ha a reakeiótartány -belsejében csö-20 ves hűtőrendszert használunk, ez egy vagy több hűtőkígyóból vagy csőkötegből állhat, melyeket, ha kívánatos, párhuzamosan rendezhetünk el. Ezenfelül a gázfázisban foganatosított reakciók ese-25 tében eljárhatunk úgy is, hogy a széntartalmú anyagokat csőrendszeren vezetjük keresztül, a hűtőközeget pedig a csőrendszer körül áramoltatjuk. Efféle gázfázisú reakciók példájaként megem-30 lítjíik a benzin előállítását középolajoknak a gázfázisban történő destruktív hidrogénezésével. A reakcióba lépő anyagok és a hűtőközeg ugyanazon irányban vagy egymással 35 ellenáramban vezethetők e (rendszerben. Ha párhuzamosan elrendezett csőköteget alkalmazunk, előnyös, ha az anyag áramlási sebessége a különböző csövekben. egyenletes. Ha ennek biztosítására 40 a különböző csövekben fellépő természetes súrlódási ellenállás nem volna elegendő, akkor e célt további súrlódási ellenállások, pl. fúvókák vagy egyéb szervek, beiktatásával érhetjük el. 45 Hogy a hő átadását megkönnyítsük, a hűtőtartányokat előnyösen bordázattal láthatjuk el. A hűtőtartányok egyszersmind katalizátorhordozóul is szolgálhatnak, pl. ha külső falaikat katalitosan 50 aktiv anyagból való bevonattal látjuk el. Párhuzamosan elrendezett csövek használata esetén a csövek a reakeiótartány belsejében vagy azon kívül egyesíthetők. Előnyösebb azonban a csőköteg egyes 55 csöveit összekötő fejdarabot a reakeiótartány belsejében elrendezni, úgy, hogy a reakeiótartány belsejéből a külső környezetbe csak egy összekötőcső lépjen ki. A hűtőtartányok, különösen ha csőalakúak, mozgathatóan lehetnek elrendezve, fi rigy, hogy folyékony vagy pasztaszerű anyagok kezelésénél a reakciót-artányban a hűtőhatás mellett még alapos keverést is kifejthetnek. Ilyimódon a reakcióba lépő anyagok a f hűtőközeggel bensőbb hőkicserélési kapcsolatba is hozhatók. Ha hűtőközegként vizet használunk, ezt felhasználhatjuk olyan nagynyomású gőz termelésére, melynek nyomása ala- 7 csonyabb, mint amely a vízre nehezedik, pl. úgy, hogy a pl. 200 atm. nyomás alatt álló víz nyomását 100 vagy 50 atm.-ra csökkentjük. Ha más hűtőközegünk van, akkor hasonló módon annak 7 nyomása alatt álló gőzét állíthatjuk elő. Felhasználhatjuk azonban e hőt felvett hűtőközeget, mint pl. vizet, más folyadékok, pl. víz elpárologtatására is, oly módon, hogy azzal közvetett hőkicseré- 8 lési kapcsolatba hozzuk és az ily módon csökkentett hőmérsékletű hűtőközeget hűtés céljára újból felhasználhatjuk. Az ily módon termelt nagynyomású vízgőzt vagy egyéb gőzt. a kiindulási 8 anyagok előhevítésére használhatjuk fel. A reakciótermékek bevezetésére és illetve vagy a reakció gázainak keringtetésére szükséges energiát ugyancsak a g fenntemlített nagynyomású vízgőzből vagy egyéb gőzből szerezhetjük. A felhevített vizet azonban más célra is felhasználhatjuk, így pl. a kiindulási anyagok előhevítésére. 9 A destruktív hidrogénezést a találmány értelmében 300 és 700 C° közötti hőmérsékleten foganatosítjuk. A legjobb eredményeket 380—600 C° között érjük el és ezek a hőmérsékletek határozzák meg bi- 1 zonyos fokig az alkalmazandó hűtőközeg mineműségét, tekintettel annak kritikus állandóira. A reakcióhoz alkalmazott nyomások előnyösen 20 atm.-nál, de célszerűen 50 atm.-nál magasabbak, tehát pl. 1 100,200,300,500, 1000 atm. vagy ennél magasabb nyomásokát alkalmazunk és a hűtőközeget azonos nyomások alatt tartjuk. A találmány szerinti eljárás értelmé- 1 ben a „destruktív hidrogénezés" kifejezés alatt értjük a nnagas forráspontú széntartalmú anyagokból alacsonyabb forráspontúak előállítása mellett még kenőolajak, nyers benzol, benzin és kerozin kénmente- 1 sítéssel és oxigénmentesítéssel kapcsolatos